TANOSZ

Az új Nemzeti alaptanterv az élménypedagógia és a tanuláshoz való pozitív viszonyulás kialakításával akar eredményeket elérni - hangsúlyozza Csépe Valéria. Elfogadott tervezet egyelőre nincs, komoly vitákon megy még keresztül a koncepció. Összevonnák a fizikát, a biológiát és a kémiát.

Magáncég csak hiánypótló tankönyvet adhat ki, de azt is csak akkor, ha nyilvános felhívásra jelentkezett és a könyvét az oktatási hivatal tankönyvvé nyilvánította - egyebek mellett ez áll a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendeletben.

Az ország GDP-je a lakói írásbeliségének fejlettségétől is függ – jelzi az ELTE Tanító- és Óvóképző Karának magyar tanszékét vezető egyetemi tanár, Steklács János, aki XXI. századi oktatási módszereket ajánl.

S. J.: Ezeken a helyeken nem azt mondták, hogy hagyjunk mindent a régiben, mert mi is úgy tanultunk, és lám, jól elboldogulunk, hanem tabula rasát csináltak. A Távol-Keleten, például Szingapúrban, Kínában, vagy a skandináv országokban szakítottak a régi oktatási elvekkel és módszerekkel, és a gyerekek meghálálták a változást.

A magyar oktatáspolitika fókuszában a gyerek jólléte helyett egy múltba révedő nemzeti kánon áll, így nem tudjuk felkészíteni a tanulókat a 21. század kihívásaira – állítja Lannert Judit. Az oktatáskutatótól azt is megkérdeztük, hogyan fordulhat elő, hogy az iskolai számítógép-használat Magyarországon nem javít, hanem ront a helyzeten.

„Zoli, mondhatod a számokat, de én máshogy látom az életet” – ezzel a mondattal zárta le a vitát Orbán Viktor, amelyet Pokorni Zoltánnal, a Fidesz oktatási szakpolitikusával folytatott a köznevelési és szakképzési átalakításokkal kapcsolatban. Ez volt az utolsó pillanat, ameddig valaki hihetett abban, hogy a kormányzati döntésekben a tényeknek, a kutatási adatoknak, a nemzetközi tapasztalatoknak bármilyen szerepük lehet. Ez 2011-ben történt. Azt akkorra már tudtuk a miniszterelnökről, hogy soha semmiben semmilyen kompromisszumra nem hajlandó, a szakértelmet afféle ócska liberális trükknek tartja, de az azért sokakat meglepett, hogy egy párttársa, a korábbi oktatási miniszter érvelését így söpri le.

Gimnazistáknak és szakgimnazistáknak is szüksége lesz a készülő tankönyvekre. Mindössze 30 nap áll rendelkezésre a kiadóknak pályázni.

Az állam korszerűtlen és méltánytalan oktatást nyújt a gyerekeknek – vélik egyre többen, és ezt felismerve egyes iskolák, tanárok és szülők próbálnak tüzet oltani, valamennyire javítani a helyzeten. Ez lehetne jó hír is, ám mögötte ott van a beletörődés, hogy rendszerszinten már nem is várnak javulást.

Nem véletlenül kísérleteznek világszerte különleges iskolai terekkel. Bár a magyarországi iskolák diákjainak zöme valószínűleg nem érzi a változás szelét, de a pedagógiai munka egyre jobban eltávolodik a hagyományos, tanárközpontú, frontális oktatástól, sokkal inkább a csoport- és páros munkára, az egyéni tanulásra és projektfeladatokra támaszkodik, a munkaerőpiac elvárásai ugyanis változnak. Egyre fontosabb cél a kritikai gondolkodás, a diákok problémamegoldó és együttműködési képességének erősítése.

Február elsejére tiltakozást szerveznek az Oktatási Hivatal Maros utcai épülete elé azok a diákok, akik szerint igazságtalan, hogy a 2019-es történelemérettségin már nem lehet használni a régebbi, kronológiát tartalmazó kiadványokat.

Öt nem állami kiadó perelte be az Oktatási Hivatalt (OH), mivel az nem hosszabbította meg összesen 123 korábbi tankönyvük engedélyét. Eddig 30 perben született jogerős ítélet, 14-16 arányban ellentétes eredménnyel. Utánajártunk, hogyan is állnak e „tankönyves perek”.