TANOSZ

A TÁMOP-3.1.8 „Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban" című kiemelt uniós projekt I. pillérének keretében folyó kutatások egyik célja az érettségi vizsgarendszer fejlesztése. A kutatások kapcsán egyrészt a jelenleg működő vizsgarendszerben keletkezett eredmények elemzésére, másrészt – részben az elemzések tapasztalatai alapján – a vizsgakövetelmények továbbfejlesztésére vonatkozó javaslatok megfogalmazására nyílik lehetőség.

A szakképzést folytató középiskolák leválasztása a gimnáziumokról nem mindenhol fogja megszüntetni a gimnáziumi képzést, szakemberek szerint azonban azok a gyenge gimnáziumok megszűnhetnek, amelyeket az elmúlt időben inkább kényszerűségből alapítottak. A kormány nem titkolt szándéka a gimnáziumi helyek szűkítése: csak az tanuljon ezekben, aki egyetemre akar menni. Legalább 20 ezer diákot inkább az érettségit és technikusi végzettséget is adó szakgimnáziumokba terelnének át.

Salgótarján önkormányzata szeptembertől nem vállalja az államosított, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) fenntartásában lévő iskolák működtetését, mert a kiadás túl nagy terhet jelent a város költségvetésének, adta hírül az MTI.

Nagy kiszúrás a jövő generációival, hogy az oktatás még mindig idejét múlt eszközökkel és módszerekkel próbálja felkészíteni a diákokat az iskola utáni életükre. Sugata Mitrának azonban van egy zseniális stratégiája arra, hogy a rendszer ellenére miként lehet megnyitni a gyerekek elméjét. A Brain Bar Budapest fesztiválon előadó indiai szakértővel a jövőről beszélgettünk, és arról, hogy hogyan adhatunk másoknak többet, mint a Google.

Nem feltétlenül új évfolyam bevezetésére van szükség, inkább jelentős tananyagcsökkentésre, mivel az alapkészségek fejlesztésére, valamint gyakorlásra és tehetséggondozásra nem jut elég idő az általános iskolában – ez a legfontosabb megállapítása a Nemzeti Pedagógus Kar friss felmérésének. A válaszadók figyelmeztetnek egy ilyen nagyságrendű reform súlyos anyagi vonzataira is.

A kormány erre hivatott háttérszervezete hajszálpontos adatokkal tudja igazolni, hogy miért hozott rossz döntéseket a kabinet az oktatási rendszer átalakítása során. De ezek az adatok, úgy tűnik, senkit nem érdekeltek.

A magyar tankönyvkiadás a rendszerváltozás során rátalált az „arany középútra”: a szabályozott tankönyvpiac lehetőségére – más országokban és múltunkban egyaránt megfigyelhető – két szélsőséges tankönyvellátási szisztéma között.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete attól tart, hogy a szakképzés nemzetgazdasági tárcához kerülésével, a profiltisztítással jelentősen csökkenni fog a jövőben a gimnázium képzések száma, és sok pedagógusnak kell majd új állást keresnie.

Balog Zoltán szerint a pedagógusi hivatásnak egyre inkább presztízse van, és úgy véli, az eddigi reformok a minőségi magyar iskolát alapozták meg. Az általunk megkérdezett tanárok azonban nem osztják a sikerjelentést. „Hülyének néztek, ingyen dolgoztattak”, „A helyzet egyelőre kilátástalan” – írták többek között kérdőívünkre. A szülők szerint a gyerekek túlterheltek, nekik pedig egyre többet kell fizetniük az „ingyenes oktatásért”.

A szakképzés most induló reformja az általános iskolától az egyetemekig meg fogja borítani a hazai oktatás teljes rendszerét: a rosszul teljesítő gimnáziumokat bezárhatják, a megmaradókba csak az fog beférni, aki tényleg tanul és egyetemre akar menni. Bár van logika abban, hogy egy piacképes szakma többet ér egy gimnáziumnál, Magyarországon az talál munkát és az keres jobban, aki leérettségizett vagy diplomázott.