TANOSZ

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, országgyűlési képviselő arról beszélt, a kompetenciamérések szerint Magyarországon romlott az oktatás minősége, a diákok tudásszintje, nyugat-európai, sőt közép-európai társaikéval összevetve folyamatosan csökken. Erre a problémára megoldást kell találni.

Emlékeztetőül: a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) tartott konferencián elhangzott bírálatokért Hoffmann Rózsa a diákok romló teljesítményéért a 2010-ig kormányzó balliberális pártokat okolta, bár a 2009-es kiváló eredményekért 2010-ben még a magyar pedagógustársadalmat dicsérte.
http://vs.hu/kozelet/osszes/mentegette-magat-a-pisa-ugyben-hoffmann-rozsa-0320

Pokorni Zoltán  Mark Twain írót idézve azt mondta, “a sikernek sok anyja van, a kudarc árva”. http://24.hu/belfold/2010/12/07/enyhult_pisa_sokk/

Kedves Államtitkár Úr!

Nem ellenzéki politikai erők állnak a Tanítanék Mögött, hanem Önök. A jelenlegi kormány zsákutcába terelte a közoktatást, pedig arra esküdtek föl, hogy helyrehozzák az elődeik hibáit. De ugye győztek a lobbiérdekek (ezt Németh Szilárdtól hallottam személyesen), és semmi sem úgy valósult meg, ahogy azt eredetileg szerették volna. Ha akkor ugyanis hitelesen építették volna fel, új alapokra helyezték volna a közoktatást, és nem érték volna be félmegoldásokkal (lásd: életpálya-modell, minősítési rendszer, a Nat és a Kerettantervek sznob, álkonzervatív elvárásrendszere, a tanárok, diákok túlterhelése), akkor nem lett volna szükség a Tanítanék Mozgalomra.

Az MTA elnöke a tudomány és politika viszonyáról, oktatási reformokról és a holnap legfontosabb kérdéseiről.

Idén áprilisban ön egy Emberi Erőforrások Minisztériuma által rendezett oktatási konferencián azt mondta: “A köznevelés, oktatás helyzete jelentősen romlott, és ez objektíven mérhető például a PISA-felmérésekben vagy az innovációs mutatókban. Az utolsó pillanatban vagyunk, hogy tegyünk valamit az oktatás érdekében.”

A kormány korlátozta a tanárok tankönyvválasztási szabadságát: csak egy igen szűk körből…

Számos probléma felmerült a pályázattal, ugyanis a pályázó alapítványok szerint csak akkor írták ki, mikor az előző működési keret már elfogyott, valamint hosszú hónapokig nem hirdettek eredményt, így több tanodát egyszerűen be kellett zárni.

Lapinformáció szerint rövidebb lenne a nyári szünet, miközben a téli, az őszi és a tavaszi szünet a jelenleginél tovább tartana. Az is kiderült, hogy a gyerekek szabadon választhatóan akár 9 órára is mehetnének iskolába. Dúró Dóra, az Országgyűlés kulturális bizottságának jobbikos elnöke a Lánchíd Rádióban erre úgy reagált: a mostani NAT több szempontból is elhibázott, és az erre épülő tankönyvek silányak.

Számos olyan faktor van, amiben nagyon gyatrán teljesítünk, és a felmérésben szereplő országok között a legrosszabbak közé tartozunk: az oktatási rendszer minősége nagyon rossz, ez pedig meghatározó a munkaerőpiac szempontjából, az üzleti szférában alig találhatóak szinergiák, és az innovációs teljesítményen is lenne mit javítani (egyetemek és a gazdasági élet szereplők között minimális az együttműködés, a kormány alig ad támogatást a K+F-re, stb.).

A Történelemtanárok 26. Országos Konferenciájának állásfoglalása a demokraták tanításának fontosságáról, az új kerettantervről, az érettségi vizsgán használható atlaszokról, a szabad tankönyvválasztásról és a gazdasági-jogi ismeretek tanításának fontosságáról.

A civilektől több félnivalója akad a rendszernek, mint az ellenzéki pártoktól. Ha a civilek bizonyos részpolitikákban, legutóbb mondjuk az közoktatás ügyeiben kimondanak racionalitásokat, akkor mindenki tudja, hogy valós problémákról beszélnek.

Az új tanév is felszültségekkel kezdődött: átalakították a szakképzést, de erre a pedagógusok nem tudtak idejében felkészülni. Az is csak néhány nappal a szeptemberi kezdés előtt derült ki, hogy az átalakított természettudományos tantárgyhoz nem lesz tankönyv stb. Változásokat hoz 2017 januárja is, hiszen az intézmények működtetését is az állam veszi át, létrejönnek a tankerületek, ami további kérdéseket vet fel.