TANOSZ

2016. évi CIV. törvény

a központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok megerősítésével összefüggő egyes törvények módosításáról, valamint egyes költségvetési szervek feladatainak átadásáról*

 1. Egyes költségvetési szervek feladatainak átadásával összefüggő rendelkezések

 1. §

(1) Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (a továbbiakban: OFI) 2016. december 31-én megszűnik, jogutódja – a (2), (3) és (6) bekezdésben meghatározott kivétellel – az Eszterházy Károly Egyetem.

A Civil Közoktatási Platform a köznevelési törvény elfogadásának ötödik évfordulóján mutatta be saját elképzeléseit. 10 éves általános képzést akarnak.

Elkészült a Kockás könyv, a Civil Közoktatási Platform elemzése a magyar közoktatás alapvető, jelentős beavatkozást igénylő problémáiról és azok lehetséges megoldásáról.

Balog Zoltán az Emberi Erőforrások minisztere interjút adott az ATV-nek (http://www.atv.hu/videok/video-20161216-balog-zoltan), amelyben beszélt – elsősorban a PISA eredmények kapcsán – a magyar oktatás helyzetéről, problémáiról. Mondandójában alig akadt olyan részlet, amelynek bármi valóságalapja lett volna. Az alábbiakban a miniszter állításaihoz hozzátesszük azt, amit az adott témában ténylegesen tudni lehet.

Nemrég megszületett a megoldás: mivel nem működik a kettős fenntartás, átveszi az állam az iskolák működtetését is mindenütt. Tehát csináltak egy (amúgy előre látható problémát), amelyet most "megoldanak".

Ez a megoldóképlet tűnik fel állandóan a ma öt éve jelképesen és konkrétan is elindult oktatáspolitikában. Sorolhatnánk a különböző, szinte mindig balul elsült intézkedéseket a tankönyvpiac és tankönyvellátás államosításáig (eredmény: bakikkal teli tankönyvek ráerőltetése a rendszerre, miközben számos bizonyítottan jó minőségű kiadványt megfojtottak, illetve egy jól működő tankönyvellátási rendszer helyett tankönyv-kiszállítási káosz), az erkölcstan/hittan bevezetéséig (eredmény: a felekezeti hittanórákról elmaradnak a gyerekek, illetve mindenkinek plusz egy tanóra), a mindennapos testnevelésig (eredmény: a folyosókon, lépcsőkön ugráló gyerekek és mindenkinek plusz tanórák). A pedagógus életpályában való előrelépéshez portfóliókészítést írtak elő visszamenőleg (eredmény: hihetetlen mennyiségű új adminisztrációs teher), önértékelési csoportok felállítását várták el az iskolákban (eredmény: bizalomhiány növekedése a kollégákkal szemben). És sorolhatnánk.

A köznevelési törvény ötödik évfordulója alkalmából mutatta be hétfőn "Kiút az oktatási katasztrófából" alcímet viselő, átfogó szakmai anyagát a Civil Közoktatási Platform. A tanulmányban - amit a kormánynak is elküldenek - több elemzés olvasható a magyar közoktatás alapvető, jelentős beavatkozást igényló problémáiról és azok lehetséges megoldásairól. Este a Tanítanék Mozgalom tartott tüntetést a Parlament előtt Balog Zoltán oktatásért is felelős miniszter lemondását követelve.

“(...) az a célunk, hogy Magyarországot ismét olyan magaslatokba juttassuk, ahol volt valamikor, hogy a magyar iskola ismét szellemóriásokat adjon a világnak, adja Isten, hogy Nobel-díjasokat, és olyan iskolarendszert tudjunk építeni, amelyben tisztességes, becsületes, munkára képes, tanulni képes és nagy tudású fiatalok nőnek fel”

Ez volt pontosan öt évvel ezelőtt, 2011. december 19-én Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár utolsó hozzászólása a Parlamentben, mielőtt a kormánypárti képviselők megszavazták a köznevelési törvényt.

A két hete nyilvánosságra jutó eredmények azonban azt mutatják, hogy az elitgimnáziumok tanulói is gyengébben teljesítettek, mint korábban. Általánosan elmondható, hogy a magyar gyerekek nehezebben birkóznak meg az életszerű feladatokkal, mint azok a kortársaik, akik nem visszaporoszosított, központosított, merev, a fegyelmezésre és a korai szelekcióra épülő iskolarendszerben tanulnak.

Rétvári Bence továbbá arról is beszélt, hogy a dologi kiadások tekintetében is jelentős többlettel számolhatnak az iskolák, valamint az ingyenes tankönyvellátás rendszerének köszönhetően ma már a diákok 67 százaléka jut ingyenesen tankönyvhöz.