TANOSZ

A köznevelési törvény ötödik évfordulója alkalmából mutatta be hétfőn "Kiút az oktatási katasztrófából" alcímet viselő, átfogó szakmai anyagát a Civil Közoktatási Platform. A tanulmányban - amit a kormánynak is elküldenek - több elemzés olvasható a magyar közoktatás alapvető, jelentős beavatkozást igényló problémáiról és azok lehetséges megoldásairól. Este a Tanítanék Mozgalom tartott tüntetést a Parlament előtt Balog Zoltán oktatásért is felelős miniszter lemondását követelve.

“(...) az a célunk, hogy Magyarországot ismét olyan magaslatokba juttassuk, ahol volt valamikor, hogy a magyar iskola ismét szellemóriásokat adjon a világnak, adja Isten, hogy Nobel-díjasokat, és olyan iskolarendszert tudjunk építeni, amelyben tisztességes, becsületes, munkára képes, tanulni képes és nagy tudású fiatalok nőnek fel”

Ez volt pontosan öt évvel ezelőtt, 2011. december 19-én Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár utolsó hozzászólása a Parlamentben, mielőtt a kormánypárti képviselők megszavazták a köznevelési törvényt.

A két hete nyilvánosságra jutó eredmények azonban azt mutatják, hogy az elitgimnáziumok tanulói is gyengébben teljesítettek, mint korábban. Általánosan elmondható, hogy a magyar gyerekek nehezebben birkóznak meg az életszerű feladatokkal, mint azok a kortársaik, akik nem visszaporoszosított, központosított, merev, a fegyelmezésre és a korai szelekcióra épülő iskolarendszerben tanulnak.

Rétvári Bence továbbá arról is beszélt, hogy a dologi kiadások tekintetében is jelentős többlettel számolhatnak az iskolák, valamint az ingyenes tankönyvellátás rendszerének köszönhetően ma már a diákok 67 százaléka jut ingyenesen tankönyvhöz.

Fontos, hogy menedzserszemléletű legyen a Klebelsberg Intézménytartó Központ (Klik), és támogassa a tankerületeknél ezt az egységes gondolkodásmódot - mondta el a Klik elnöke

ÁTALAKULHAT A FALUSI OKTATÁS · TÁRGYALHATNAK A KILENC ÉVFOLYAMOS RENDSZERRŐL

ele van a sajtó azzal, hogy ki a felelős a tanulók rossz teljesítményéért a legújabb PISA méréseken. A PISA eredményekről itt, a kormányzati hárításokról pedig itt írtunk. Most vegyük sorba, ki mindenki felelhet ezért a fiaskóért. Megjegyzem, ennek csak akkor van értelme, ha a megállapításokat tényekkel is megalapozzuk, illetve ha nem bűnbakokat keresünk, hanem a probléma megoldását.

„Sokkolóak” a felmérés eredményei? Még sokkolóbbak lesznek, ha tisztában vagyunk azzal, miben romlottak drámaian a készségek.

Érdekes kérdést tett fel a napokban (2016. december 10.) a Hír TV riportere Kaposi Józsefnek, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet igazgatójának:
„Kaposi József igazgatótól azt kérdeztük, hogy vesznek-e át tankönyveket a japánoktól, az észtektől vagy a finnektől.