TANOSZ

Kulcsszereplő az Eszterházy-egyetem

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet feladatainak jelentős részét az egri felsőoktatási intézmény veszi át a tervek szerint

A közelmúltban jelent meg az Európai Bizottság Oktatás és képzés – 2016 c. jelentése.
Rétvári Bence, az EMMI parlamenti államtitkára sikerként kommunikálta, hogy a kiadvány szerint néhány ponton az európai átlag felettiek Magyarország mutatói, illetve, hogy nőttek az oktatásra fordított kiadások.

A jelentés hangneme azonban egyáltalán nem annyira dicsérő, mint Rétvári nyilatkozatából kitűnik. Ráadásul a statisztikai adatok sok esetben nem tükrözik a valóságos folyamatokat, a pozitív változások sokszor a definíciók, a számítási mód változásából következnek. 

Akár már jövőre megnyithat az egyik legnevesebb alternatív gimnázium kistestvére. Minden gyerek egyéniségére külön fognak figyelni, már most hatalmas a túljelentkezés.

A tankönyvpiaci versenyt újra kell gondolni, mert nem minden esetben az állam által előnyben részesített tankönyvek a legjobbak. A kísérleti tankönyvek tanulhatatlanok és hibásak, ezért szigorúbb vizsgálatnak kell őket alávetni kiadás előtt.

Egy kutatás szerint öt dologra lesz szükség a következő ötven évben a munkapiacra lépéshez: értő olvasásra, íráskészségre, elemi számolásra, komputerkezelésre és angol nyelvre – mondja Vekerdy Tamás pszichológus. És rögtön tegyük ezek mellé a kreativitást. Aki nem kreatív – állítja Simó György üzletember –, az a következő húsz évben egyre nagyobb valószínűséggel válik a tömegben ólomkatonává. Vajon mennyire készíti fel a magyar oktatási rendszer a gyerekeket erre az új tudásra, a kreativitásra, a bátorságra, a kockázatvállalás képességére?

http://magyarhirlap.hu/cikk/71511/Elvek_es_rugalmassag_a_tantervekben

A tanárok megbecsülését fontosnak tartja a kormány, ezt jelentős béremeléssel is kifejezte – hallhattuk számtalanszor az Emberi Erőforrások Minisztériumának kommunikációját az elmúlt években.

Mendrey a Magyar Nemzet hétfői cikkeire utalva felidézte: a kafetériát feltehetően elveszik az iskolai dolgozóktól az intézmények államosítása miatt, ráadásul a pedagógusi bérek minimálbérhez való kötésének eltörlése miatt havonta több tízezer forintot húznak ki a tanárok zsebéből. Ezért „semmit sem tart lehetetlennek”. Már csak azért sem, mert a pedagógusok tavaszi tüntetéseinek fő követelései közül – például a tankötelezettség korhatárának visszaemelése 16-ról 18 éves korra – meglátása szerint semmi sem teljesült. 

A tankönyvpiaci versenyt újra kell gondolni, mert nem minden esetben az állam által előnyben részesített tankönyvek a legjobbak. A kísérleti tankönyvek tanulhatatlanok és hibásak, ezért szigorúbb vizsgálatnak kell őket alávetni kiadás előtt.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szombati sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy az Európai Unió éves oktatási kiadványa azt mutatja, hogy nemcsak Magyarország, hanem a magyar oktatásügy is erősödik.

Azt azonban elfelejti közölni az államtitkár, hogy a jelentés jórészt kritizálja a kormány oktatáspolitikáját. Arra is emlékezteti a kormányt a jelentés, hogy a PISA tesztek eredménye siralmas. Megállapítják, hogy az utóbbi évek átalakításainak a megítélése rossz a pedagógusok körében. A felsőoktatásról azt írják, hogy nem csak a diplomások aránya alacsony, de a hallgatók lemorzsolódása is magas. Szembesítik a kormányt azzal a ténnyel, miszerint a felsőoktatásban a képzési programok 15 százalékát megszüntették.