Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


HÍREK

Cikkek

Fülke: "A tanár is szenved, ha látja, hogy a gyerekek nem bírják a tempót és lemaradnak"

2021.02.13

A szocializmus alatt sem volt jobb az oktatás, a diákok eredményei azonban egyre rosszabbak, az otthonról hozott hátrányokat pedig szinte egyáltalán nem segít ledolgozni az iskola – mondta a hvg.hu podcastjában, a Fülkében Kende Ágnes szociológus, akivel a végtelen oktatási reform természetéről, a kitörési lehetőségekről beszélgettünk.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: HÍREK

A közöny iskolája

2021.02.12

Az oktatás az a terület, ahol nincs olyan társadalmi nyomás, amely miatt változtatni kényszerülne a kormány a 2010 óta tartó gyakorlaton. Ahol volt nyomás, ott változtatott is, a szegregáció össztársadalmi igény, úgyhogy 2010-től kezdődően minden olyan eszközt, jogszabályt, amely a szegregációt volt hivatott mérsékelni, kiiktatta. A pedagógustársadalom nagy részének óriási megkönnyebbülésére 16 évre csökkentette a tankötelezettséget, hiszen ki akar kevés fizetésért nehéz sorsú tinédzserekkel veszkődni. A középosztályt kiszolgálva utat engedtek a tömeges egyházi iskolafenntartásnak. Az egyház garancia arra, hogy ott a fehér gyerek nem találkozik cigánnyal.

Az egyházi és egyes alapítványi iskolák bőséges állami támogatásuk ellenére elzárkóznak attól, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nevelését felvállalják. Ez a társadalmi igény.

Ahogy az is, hogy működjenek a hat- és nyolcosztályos középiskolák. Az egységes általános iskolai oktatásból a középosztálybeli szülők csak így tudják kimenekíteni az államilag finanszírozott elitképzésbe a gyerekeiket. Az egyre romló színvonalú közoktatásban a szerkezetváltó gimnáziumok azok, amelyek bizonyos fokú garanciát jelentenek arra, hogy a gyerek a levegőn kívül esetleg némi versenyképes tudást is magába szív.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: HÍREK

Sok mindent máshogy kellene csinálni az oktatásban, ha fejlődni akar Magyarország

2021.02.04

Magyarország gazdasági kilátásaival és az oktatási rendszer átalakításának megítélésével kapcsolatban is érdekes tanulságokkal szolgálnak a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, közismertebb nevén az OECD a humántőke és a gazdasági fejlődés kapcsolatát vizsgáló tanulmányai, amelyekről a szerzők januárban közöltek egy rövidebb összefoglalót.

Eszerint az egy főre eső nemzeti jövedelemre jelentős pozitív hatással van az iskolák és egyetemek autonómiája, a közoktatásra fordított források mérete, a felsőoktatásban való részvétel könnyebb finanszírozhatósága, a szakképzés és az általános oktatás minél későbbi szétválasztása, valamint a tanárok számának növelése. A kutatásokból pedig az is kiderül, hogy az oktatás relatív megtérülése a középszinten a legalacsonyabb, különösen Közép- és Kelet-Európában igaz, hogy az alapfokú és a felsőfokú oktatás relatív fontossága nagyobb.

Az autonómiát illetően Magyarország a közoktatásban átlagos, a felsőoktatásban annál valamivel rosszabb értéket mutat a fent idézett tanulmányban, ám az adatforrás 2012-ből származik, azaz a közoktatás centralizációjának, a Klebelsberg Központ tevékenységének, a tankönyvpiac államosításának kibontakozása előtti állapotokat rögzíti. Ezért feltételezhető, hogy a helyzet azóta romlott.

Szintén érdekes fejlemények övezik az egyetemi autonómia kérdését. Az utóbbi időben a kormány egyre több egyetemet helyez államiból alapítványi kézbe, amely folyamatot technikailag akár az autonómia növeléseként is fel lehet fogni. Ugyanakkor az egyetemek vezetését átvevő alapítványok kuratóriumának személyi összetétele, és különösen a Színház- és Filmművészeti Egyetemen lejátszódó, erős ideológiai felhangok mellett zajló irányváltás arra enged következtetni, hogy nem kifejezetten a szakmai és ideológiai függetlenség erősítésének szelleme vezérli a magyar kormány lépéseit.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: HÍREK

A Maruzsa-jelenség

2021.02.03

Ez az írás nem Maruzsa Zoltánról, az EMMI köznevelésért felelős államtitkáráról szól, hanem arról a sajátos jelenségről, hogy a kormány nem közpolitikai stratégiákat alakít át politikai kommunikációvá, hanem politikai narratívákból csinál közpolitikai intézkedéseket.

Az európai kontinentális rendszerekben az oktatáspolitika fókuszában nem a politika, hanem a kormányzás csúcsintézménye, az oktatásért felelős minisztérium áll. Ez abból fakad, hogy az oktatási szektor szereplői nem a pártokhoz, hanem egy a döntéseket előkészítő és a gyakorlatba átültető oktatási minisztériummal állnak formális-intézményesült és informális kapcsolatban. Ilyen szereplők az iskolák vezetőit és a pedagógusokat képviselő szakmai szervezetek, az iskolák tulajdonosai (önkormányzatok, non-profit szervezetek, egyházak), a pedagógus szakszervezetek, az oktatásban működő piaci szolgáltatók (tankönyvkiadók, szakmai szolgáltatók, informatikai cégek, iskolabútor forgalmazók), a munkáltatói szervezetek és az iskolák klienseinek szervezetei (szülői, tanulói és hallgatói szervezetek).

A magyar turáni hatalomgyakorlási szisztéma 2010 után látványos gyorsasággal felszámolta ezt a rendszert. Ami történt, azt az amerikai közpolitikai irodalom „tértisztításnak” hívja: ha egy döntés meghozatalát és megvalósítását nagy számú szervezett érdekcsoport akadályozza, akkor ezeket az érdekcsoportokat semlegesíteni kell. Jó esetben meg kell velük állapodni, ha ez nem megy, akkor el kell szigetelni vagy ki kell szorítani, esetleg megvásárolni, megosztani a tagságukat vagy hitelteleníteni őket. A magyar megoldás turáni „kalandozó” (értsd: öldöklő-fosztogató) jellege abban állt, hogy a cél a kormányzás teljes politikai megszállása volt, tehát a megállapodás, mint alternatív megoldás, szóba sem került.

A nagy köznevelésirendszer-átalakítás lényegében szisztematikus és minden részletre kiterjedő „tértisztítás” volt.

Az iskolai autonómiák teljes kikapcsolásával és az iskolák KLIK-es telephelyekké változtatásával az igazgatókat és pedagógusokat adminisztratív politikai kontroll alá helyezték. A szakszervezetek szerepét átruházták egy a kormány által gründolt pedagógus kamarára, a szakszervezeti jogosítványokat tövig csonkolták. Az önkormányzatoktól elvették az iskolákat és kiszorították őket az oktatásból. A tankönyv- és szolgáltatási piac államosításával a piaci szereplőket tönkretették vagy kiszorították, s megszüntették azokat a konzultatív fórumokat, ahol a szakmai szervezetekkel szóba kellett volna állni.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: HÍREK

Besült a szakképzés „csodafegyvere”

2021.01.29

Több cég nem vagy csak részben tudja vállalni a szakmát tanuló diákok gyakorlati képzését, a szakképző iskoláknak maguknak kell ezt megoldaniuk.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: HÍREK

Emelt töri érettségi

2021.01.26

A diktatúra 8 legbiztosabb jele

Néha nem árt átismételni, melyek a diktatúra legfontosabb jellemzői, ugyanis a XX. században több diktátor is bebizonyította, demokratikus eszközökkel is vígan hatalomra lehet jutni, majd lebontani a demokrácia legalapvetőbb intézményeit. És mint tudjuk, a diktátorok egymástól tanulnak…

8. Irányított oktatás

A legtöbb diktátor a hatalomra jutásának első percétől gondol arra, hogy hűséges ifjúságot neveljen. Ennek a legjobb eszköze a központilag kiadott tanterv, amely lehetőség szerint alaposan át van itatva az uralkodó ideológiával. Fontos lépés az iskolák államosítása, a tanárok megfélemlítése/megnyerése. Lényeges lépés az óvodától a felnőttkorig különféle ifjúsági szervezetek létrehozása, ahol a gyerekeket hűséges pártkatonákká lehet nevelni. Egy diktatúra számára nem elhanyagolható szempont az sem, hogy csökkentsék az oktatás színvonalát. Mert minél butább és alig gondolkodó fiatalok kerülnek ki az iskolapadokból, annál kisebb az esélye annak, hogy átlátják a diktatúra működését.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: HÍREK

A digitális oktatás sem szakadt el a tankönyvektől

2021.01.24

A napi feladatok megoldásában még mindig elsősorban a tankönyvekre és munkafüzetekre támaszkodtak, ami Németh Szilvia szerint azért érdekes, mert lehetőség lett volna online tartalmak feldolgozására.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: HÍREK

Szoftverrel segíti a digitális oktatást a Vodafone Alapítvány és a Mozaik Kiadó

2021.01.14

A Vodafone és a Mozaik Kiadó a tanév végéig ingyenes mozaBook hozzáférést és 5 szabadon választható digitális könyvet biztosít a Vodafone Digitális Iskola Programjában résztvevő mintegy 45 kistérségi iskola, összesen 1400 pedagógusa számára. Ezáltal ezekben a hátrányos helyzetű gyermekeket oktató iskolákban 13 000 diák tapasztalhatja meg a minőségi digitális oktatást – legyen szó akár tantermi, akár távoktatásról.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: HÍREK

„Szerencsére nem kötelező” – Csikorog a KRÉTA a digitális oktatásban

2021.01.13

Már online tanórákat is lehet tartani az iskolai KRÉTA-rendszer új moduljában, igaz, a pedagógusok nincsenek elragadtatva tőle.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: HÍREK

Elindult a Tansegéd

2021.01.12

A mai napon útjára bocsátjuk Alapítványunk kiemelkedő projektjét, a Tansegéd.hu honlapcsaládot, első két tagjával a Kémia Tansegéddel és a Földrajz Tansegéddel. Ez a Magyarországon egyedülálló fejlesztés a természettudományos tanárok napi munkáját segíti azzal, hogy az interneten található anyagok között segít eligazodni.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: HÍREK

« előző

1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 | 38 | 39 | 40 | 41 | 42 | 43 | 44 | 45 | 46 | 47 | 48 | 49 | 50 | 51 | 52 | 53 | 54 | 55 | 56 | 57 | 58 | 59 | 60 | 61 | 62 | 63 | 64 | 65 | 66 | 67 | 68 | 69 | 70 | 71 | 72 | 73 | 74 | 75 | 76 | 77 | 78 | 79 | 80 | 81 | 82 | 83 | 84 | 85 | 86 | 87 | 88 | 89 | 90 | 91 | 92 | 93 | 94 | 95 | 96 | 97 | 98 | 99 | 100 | 101 | 102 | 103 | 104 | 105 | 106 | 107 | 108 | 109 | 110 | 111 | 112 | 113 | 114 | 115 | 116 | 117 | 118 | 119 | 120 | 121 | 122 | 123 | 124 | 125 | 126 | 127 | 128 | 129 | 130 | 131 | 132 | 133 | 134 | 135 | 136 | 137 | 138 | 139 | 140 | 141 | 142 | 143 | 144 | 145 | 146 | 147 | 148 | 149 | 150 | 151 | 152 | 153 | 154 | 155 | 156 | 157 | 158 | 159 | 160 | 161 | 162 | 163 | 164 | 165 | 166 | 167 | 168 | 169 | 170 | 171 | 172 | 173 | 174 | 175 | 176 | 177 | 178 | 179 | 180 | 181 | 182 | 183 | 184 | 185 | 186 | 187 | 188 | 189 | 190 | 191 | 192 | 193 | 194 | 195 | 196 | 197 | 198 | 199 | 200 | 201 | 202 | 203 | 204 | 205 | 206 | 207 | 208 | 209 | 210 | 211 | 212 | 213 | 214 | 215 | 216 | 217 | 218 | 219 | 220 | 221 | 222 | 223 | 224 | 225 | 226

Következő »