TANOSZ

http://inforadio.hu/arena/2017/03/09/vendegunk_gallo_istvanne_a_pedagogusok_szakszervezetenek_elnoke/

A kormány előszeretettel hangoztatja, hogy az állami fenntartású iskolák autonóm módon működnek. Csakhogy mértékadó szakértők szerint a PISA-kudarc egyik fontos összetevője épp az intézményi önállóság hiánya. Az összkép több mint elkeserítő: az iskolákat gúzsba kötötték, s nemhogy táncolni, még mozdulni sem tudnak.

Az utóbbi hónapokban nagy visszhangot kapott a PISA felmérés és ennek kapcsán fókuszba került az a kérdés, hogy mit és miként is lehet mérni az oktatásban. Erről is beszélgettünk Nahalka Istvánnal az ELTE Neveléstudományi Intézetének oktatójával. 

Nem kínál alternatívát a kormány által beharangozott társadalmi egyeztetés az iskolaszerkezet átalakításáról - írja közleményben a Civil Közoktatási Platform.

Jövőre már csak az új típusú történelmi atlaszt szabad érettségin használni. Ezzel addig az volt a gond, hogy nem tartalmazott kronológiát, mint a régebbi kiadású térképek. Ennek most vége, az MTA az új atlaszát már eszerint bővítette.

Legalábbis erre enged következtetni az, hogy ilyen gyorsan vették elő a 9 osztályos iskola javaslatát – így látja az oktatási szakértő. Nahalka István azt mondta a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában, hogy nincs is olyan szakmai anyag, amiben leírták volna, hogy miért ezt javasolják.

Új alaptanterv, kilencosztályos általános iskola szakad a gyerekek nyakába hamarosan. Saját, a közoktatásban hét éve zajló dúlását írhatja felül a minap bejelentett újabb nagyszabású oktatási reform. Félő, hogy ebben sem lesz sok köszönet.

Nem lehet több a tananyag, és nem lehet kevesebb gimnáziumi évfolyam. Ez az egyik kikötése a Nemzeti Pedagógus Karnak az alapszintű oktatás nulladik évfolyama bevezetéséhez – nyilatkozta Horváth Péter elnök.

Nagyjából évi 70 milliárdos pluszkiadással járna, és rengeteg dolgot megváltoztatna a mostani közoktatásban a 9 osztályos iskola bevezetése.

Vannak országok, ahol a hosszabb (5 vagy 6 éves) alsó tagozat miatt a felső tagozat vagy a középfokú oktatás hosszát rövidítik le háromévesre (erre jó példa a "lengyel csodaként" emlegetett reform, ami látványos eredményeket ért el, igaz, épp most akarják visszafordítani), az érettségiig így összességében ugyanúgy tizenkét évet járnak a diákok, a vizsgát pedig tizennyolc évesen teszik le. Ez itthon viszont szintén nem jöhetett szóba, olyan mértékű átalakítást igényelt volna ugyanis a tantervektől a tankönyveken át a pedagógusképzésig, hogy az már túl kockázatos lett volna.

Az új Nemzeti alaptanterv (Nat) "sarokpontjai" között szerepel a nemzeti identitás megerősítése, valamint a hit- és erkölcstan hangsúlyosabb szerepe is - derült ki a nemzeti köznevelés tartalmi szabályozásának koncepciójáról szóló munkaanyagból. Tehát Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter nem tévedett, amikor már tavaly novemberben arról beszélt: az oktatás egyik legfontosabb feladata az, hogy jó magyart és jó keresztényt neveljen a diákokból, így a kormány ennek a nevelési elvnek rendeli alá az új Nat-ot is.