TANOSZ

Jelenleg 110 ezer gyermek jár valamelyik katolikus óvodába vagy iskolába Magyarországon, közülük mintegy 4500 gyermeket a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye oktatási intézményeiben nevelnek - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára szerdán Nyíregyházán.

Tanárok és szülők régi óhaja, hogy az oktatás ügyét függetlenítsék a politikai játszma mindenkori állásától – állítja a Karátson Gábor Kör. Ennek érdekében megtették az első lépést is azzal, hogy a különböző meggyőződést valló pedagógiai szakemberek részvételével konferenciát szerveztek az oktatás helyzetéről, majd az ott elhangzottakból – közös nevezőre jutva – megalkották javaslataikat. Ezeket alább változtatás nélkül közöljük.

Lányi András: Az ingyenesség vagy a tankönyvek árának szabályozása akkor is fenntartható, ha a tantestület maga választ az államilag engedélyezett tankönyvek közül, és többféle szemléletű tankönyv szerzői, kiadói versenyezhetnek egymással. Javaslataink elkészítésekor kevés dologban volt olyan széles körű egyetértés köztünk, mint abban, hogy az állami tankönyv-monopólium tökéletesen felesleges és igazolhatatlan.

Az iskola csak újratermeli a funkcionális analfabétákat azzal, hogy nem tanítja meg a diákokat rendesen szöveget értelmezni. Ezt a képességet már az óvodában fejleszteni kellene, és negyedik osztály után is szükség lenne a folytatásra. Külön olvasókönyv kéne fiúknak és lányoknak, a pedagógusok pedig ne a magyartanárra mutogassanak, ha a gyerek nem ért meg egy szöveget.

A középkor évszázadaiban, az európai társadalmakban a felnőttkort még el nem ért gyermekeket általában nem tekintették „igazi”, kifejlett embernek, a szülők többsége óvakodott is attól, hogy túlságosan mély érzelmi kötődést alakítson ki utódaival. Ennek megfelelően az alsóbb néprétegekben az oktatás, nevelés kérdéseivel sem foglalkoztak túl sokat, legfeljebb annyi volt a cél, hogy a gyermekek megismerkedjenek a vallás alapvető elveivel és előírásaival, és ne okozzanak túl sok gondot szüleiknek.

Az ombudsman hivatalból vizsgálatot indított az ügyben. Ennek keretében megkereste az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetet, az Oktatási Hivatalt, a Magyar Tudományos Akadémiát, a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesületét és a Történelemtanárok Egyletét, és állásfoglalásukat kérte.

Az új alaptanterv kidolgozását miniszteri biztosként felügyelő – oktatási szakemberként és nagyszülőként is érintett – Csépe Valéria azt szeretné elérni, hogy a gyerekek és a pedagógusok is jól érezzék magukat az iskolában. Mint mondja, nincs céldátuma a Nat elkészülésének, és nem ő dönt, hogy 8 vagy 9 évfolyamos lesz-e az alapképzés. Interjú.

A magyar politika immáron száz éve akadályozza az ország felzárkózását. Szorongó, a túlélésükben bizonytalan rezsimek uralták az országot az elmúlt évszázadban, amelyek a következő rendszerváltástól való rettegésükben csak a saját uralmuk meghosszabbítására koncentráltak. Utóbbihoz viszont pénz kellett, nagyon sok pénz.

A NER is hasonló úton jár, mint elődei. A hazai tulajdon újraosztásával kezdték: rövid úton elvették és felélték a magánnyugdíj-vagyont, einstandolták a trafikokat, a nyerőgép-üzletet, a reklámfelületeket, a sajtó jelentős részét és megannyi vállalkozást. Ahhoz azonban, hogy széles körben jövedelememelkedést biztosítsanak, megint csak a külföldre volt szükség.

Az oktatást is felügyelő Emberi Erőforrások Minisztériuma vallotta be vonakodva 2016 elején, hogy a Kliknek 10 milliárdos tartozása van, aztán egy hónappal később azt mondták, hogy az adósság 17 milliárdosra duzzadt.

Bevett gyakorlat az oktatásügyben is, hogy a szakmai szervezeteket mellőzve hoznak döntéseket. Azért, hogy legalább a látszatát megteremtsék a szakmai egyeztetéseknek, sajátos gyakorlatot honosítanak meg: kevéssé kritikus "ellenszervezetekkel" igyekszik legitimálni intézkedéseit a kabinet. A kormányközeliekkel körbeültetett kerekasztal és a NER-kompatibilis pedagógus kar után már a kritikus történelemtanárok egyesületének is van "polgári" klónja.