TANOSZ

„Nem az a legnagyobb gond, hogy egy ilyen megjelenhet egy könyvben, hanem az, hogy ez az egyetlen tankönyv, amiből az iskolában taníthatnak, a tanárok nem választhatnak ehelyett másikat.”

Sztereotípiáktól hemzsegő, minden tudományos alapot nélkülöző tankönyvrészlet került elő a minap, amely a tizenegyedik osztályosoknak szól. A B-kategóriás szappanoperák párbeszédeit idéző szövegpanelek közé olyanok fértek be, mint…

A kormánynak igazából még saját ideológiája sincs az oktatásban, csupán egy vallásos, nemzeti mázzal leöntött semmi - mondja Trencsényi László.

– derült ki az Oktatási Hivatal adataiból. Angolból az előző évi 94 ezer után 58 ezren, németből 21 ezer után 14 ezren futottak neki. „Körülbelül 40 százalékos a csökkenés – mondta a Világgazdaságnak Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke –, mert kevesebben felvételiztek a felsőoktatásba, mivel nyelvvizsga nélkül is át lehetett venni a diplomát, de jelentkezett a koronavírus-járvány hatása is.

A mai napon útjára bocsátjuk Alapítványunk kiemelkedő projektjét, a Tansegéd.hu honlapcsaládot, első két tagjával a Kémia Tansegéddel és a Földrajz Tansegéddel. Ez a Magyarországon egyedülálló fejlesztés a természettudományos tanárok napi munkáját segíti azzal, hogy az interneten található anyagok között segít eligazodni.

Már online tanórákat is lehet tartani az iskolai KRÉTA-rendszer új moduljában, igaz, a pedagógusok nincsenek elragadtatva tőle.

A napi feladatok megoldásában még mindig elsősorban a tankönyvekre és munkafüzetekre támaszkodtak, ami Németh Szilvia szerint azért érdekes, mert lehetőség lett volna online tartalmak feldolgozására.

A diktatúra 8 legbiztosabb jele

Néha nem árt átismételni, melyek a diktatúra legfontosabb jellemzői, ugyanis a XX. században több diktátor is bebizonyította, demokratikus eszközökkel is vígan hatalomra lehet jutni, majd lebontani a demokrácia legalapvetőbb intézményeit. És mint tudjuk, a diktátorok egymástól tanulnak…

8. Irányított oktatás

A legtöbb diktátor a hatalomra jutásának első percétől gondol arra, hogy hűséges ifjúságot neveljen. Ennek a legjobb eszköze a központilag kiadott tanterv, amely lehetőség szerint alaposan át van itatva az uralkodó ideológiával. Fontos lépés az iskolák államosítása, a tanárok megfélemlítése/megnyerése. Lényeges lépés az óvodától a felnőttkorig különféle ifjúsági szervezetek létrehozása, ahol a gyerekeket hűséges pártkatonákká lehet nevelni. Egy diktatúra számára nem elhanyagolható szempont az sem, hogy csökkentsék az oktatás színvonalát. Mert minél butább és alig gondolkodó fiatalok kerülnek ki az iskolapadokból, annál kisebb az esélye annak, hogy átlátják a diktatúra működését.

Több cég nem vagy csak részben tudja vállalni a szakmát tanuló diákok gyakorlati képzését, a szakképző iskoláknak maguknak kell ezt megoldaniuk.

Ez az írás nem Maruzsa Zoltánról, az EMMI köznevelésért felelős államtitkáráról szól, hanem arról a sajátos jelenségről, hogy a kormány nem közpolitikai stratégiákat alakít át politikai kommunikációvá, hanem politikai narratívákból csinál közpolitikai intézkedéseket.

Az európai kontinentális rendszerekben az oktatáspolitika fókuszában nem a politika, hanem a kormányzás csúcsintézménye, az oktatásért felelős minisztérium áll. Ez abból fakad, hogy az oktatási szektor szereplői nem a pártokhoz, hanem egy a döntéseket előkészítő és a gyakorlatba átültető oktatási minisztériummal állnak formális-intézményesült és informális kapcsolatban. Ilyen szereplők az iskolák vezetőit és a pedagógusokat képviselő szakmai szervezetek, az iskolák tulajdonosai (önkormányzatok, non-profit szervezetek, egyházak), a pedagógus szakszervezetek, az oktatásban működő piaci szolgáltatók (tankönyvkiadók, szakmai szolgáltatók, informatikai cégek, iskolabútor forgalmazók), a munkáltatói szervezetek és az iskolák klienseinek szervezetei (szülői, tanulói és hallgatói szervezetek).

A magyar turáni hatalomgyakorlási szisztéma 2010 után látványos gyorsasággal felszámolta ezt a rendszert. Ami történt, azt az amerikai közpolitikai irodalom „tértisztításnak” hívja: ha egy döntés meghozatalát és megvalósítását nagy számú szervezett érdekcsoport akadályozza, akkor ezeket az érdekcsoportokat semlegesíteni kell. Jó esetben meg kell velük állapodni, ha ez nem megy, akkor el kell szigetelni vagy ki kell szorítani, esetleg megvásárolni, megosztani a tagságukat vagy hitelteleníteni őket. A magyar megoldás turáni „kalandozó” (értsd: öldöklő-fosztogató) jellege abban állt, hogy a cél a kormányzás teljes politikai megszállása volt, tehát a megállapodás, mint alternatív megoldás, szóba sem került.

Az iskolai autonómiák teljes kikapcsolásával és az iskolák KLIK-es telephelyekké változtatásával az igazgatókat és pedagógusokat adminisztratív politikai kontroll alá helyezték. A szakszervezetek szerepét átruházták egy a kormány által gründolt pedagógus kamarára, a szakszervezeti jogosítványokat tövig csonkolták. Az önkormányzatoktól elvették az iskolákat és kiszorították őket az oktatásból. A tankönyv- és szolgáltatási piac államosításával a piaci szereplőket tönkretették vagy kiszorították, s megszüntették azokat a konzultatív fórumokat, ahol a szakmai szervezetekkel szóba kellett volna állni.

Magyarország gazdasági kilátásaival és az oktatási rendszer átalakításának megítélésével kapcsolatban is érdekes tanulságokkal szolgálnak a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, közismertebb nevén az OECD a humántőke és a gazdasági fejlődés kapcsolatát vizsgáló tanulmányai, amelyekről a szerzők januárban közöltek egy rövidebb összefoglalót.

Eszerint az egy főre eső nemzeti jövedelemre jelentős pozitív hatással van az iskolák és egyetemek autonómiája, a közoktatásra fordított források mérete, a felsőoktatásban való részvétel könnyebb finanszírozhatósága, a szakképzés és az általános oktatás minél későbbi szétválasztása, valamint a tanárok számának növelése. A kutatásokból pedig az is kiderül, hogy az oktatás relatív megtérülése a középszinten a legalacsonyabb, különösen Közép- és Kelet-Európában igaz, hogy az alapfokú és a felsőfokú oktatás relatív fontossága nagyobb.

Az autonómiát illetően Magyarország a közoktatásban átlagos, a felsőoktatásban annál valamivel rosszabb értéket mutat a fent idézett tanulmányban, ám az adatforrás 2012-ből származik, azaz a közoktatás centralizációjának, a Klebelsberg Központ tevékenységének, a tankönyvpiac államosításának kibontakozása előtti állapotokat rögzíti. Ezért feltételezhető, hogy a helyzet azóta romlott.

Szintén érdekes fejlemények övezik az egyetemi autonómia kérdését. Az utóbbi időben a kormány egyre több egyetemet helyez államiból alapítványi kézbe, amely folyamatot technikailag akár az autonómia növeléseként is fel lehet fogni. Ugyanakkor az egyetemek vezetését átvevő alapítványok kuratóriumának személyi összetétele, és különösen a Színház- és Filmművészeti Egyetemen lejátszódó, erős ideológiai felhangok mellett zajló irányváltás arra enged következtetni, hogy nem kifejezetten a szakmai és ideológiai függetlenség erősítésének szelleme vezérli a magyar kormány lépéseit.

Az oktatás az a terület, ahol nincs olyan társadalmi nyomás, amely miatt változtatni kényszerülne a kormány a 2010 óta tartó gyakorlaton. Ahol volt nyomás, ott változtatott is, a szegregáció össztársadalmi igény, úgyhogy 2010-től kezdődően minden olyan eszközt, jogszabályt, amely a szegregációt volt hivatott mérsékelni, kiiktatta. A pedagógustársadalom nagy részének óriási megkönnyebbülésére 16 évre csökkentette a tankötelezettséget, hiszen ki akar kevés fizetésért nehéz sorsú tinédzserekkel veszkődni. A középosztályt kiszolgálva utat engedtek a tömeges egyházi iskolafenntartásnak. Az egyház garancia arra, hogy ott a fehér gyerek nem találkozik cigánnyal.

A szocializmus alatt sem volt jobb az oktatás, a diákok eredményei azonban egyre rosszabbak, az otthonról hozott hátrányokat pedig szinte egyáltalán nem segít ledolgozni az iskola – mondta a hvg.hu podcastjában, a Fülkében Kende Ágnes szociológus, akivel a végtelen oktatási reform természetéről, a kitörési lehetőségekről beszélgettünk.

A felvételiztetéssel kapcsolatban Schiller Mariann azt is elmondta: „Az egyik probléma az, hogy egyáltalán szükség van felvételi rendszerre. Ez azt jelenti, hogy az iskolák között nagyon nagy a különbség: egyes iskolákban harmincszoros túljelentkezés van, máshol meg nem jelentkezik senki. Ez különösen igaz a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokra, ami az egész rendszert ellehetetleníti, hiszen az iskolákból a legjobbak elmennek negyedikben, illetve hatodikban. […] A felvételit nem lehet megszüntetni az egész rendszer átalakítása nélkül. Átmenetileg el tudok képzelni egy olyan felvételi feladatlapot, ami inkább szól a gyerekekről, mint ez a mostani – mondjuk, több benne a szövegértés, és kevesebb a szólásmondás meg a helyesírás.”

Több ponton is jogszerűtlen a hatéves kortól kötelező iskolakezdéssel és az iskolaérettséggel kapcsolatos új szabályozás.

A rendeletmódosítás részeként a kormány az Oktatási Hivatalt jelölte ki a jelnyelvoktatói névjegyzéket vezető hatóságként, valamint módosulnak a tankönyvi eljárásokkal kapcsolatos határidők, ezáltal egyszerűsödik az eljárás – ismertették.

https://24.hu/belfold/2021/02/16/emmi-erettsegi-vizsgakovetelmenyek/

Azokat a diákokat, akik szeptemberben kezdték a középiskolát, már az új, részletes érettségi vizsgakövetelmények ismeretében kellett volna tanítani – mondta a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke.

A magyarországi nem-kormányzati szervezetek (NGO) működését korlátozó törvények annak ellenére komoly veszélyt jelentenek a civil szféra számos szereplőjére, hogy a hatóságok nem alkalmazták ezeket teljeskörűen, és be nem tartásuk miatt csak néhány NGO-nak kellett szembenéznie jogi következményekkel. A politikai nyomásgyakorlás és az ellenséges retorika csaknem olyan hatást gyakorolnak a főként jogvédő, érdekképviseleti munkát végző egyesületek, alapítványok tevékenységére, mint ha jogilag üldöznék őket. A jogi eszközök bevetése Damoklész kardjaként lóg a fejük fölött – állapítja meg egy nemzetközi jogvédő szervezet lapunk birtokába került tanulmánya, amely írásos dokumentumokra és 15 érintett szervezet képviselőjével tavaly év végén készített személyes interjúkra támaszkodva vázolja fel a kormánnyal szemben kritikus civilek helyzetét.

Hiába van tandíj, egyre többen jelentkeznek a budapesti magán- és alapítványi iskolákba, amelyekben a központi tantervtől és a „hagyományos” pedagógiai módszerektől eltávolodva szervezik a tanítási napokat – írja a hvg.hu az Eduline nyomán. A lap oktatási szakportálja szerint többszörös túljelentkezéssel, havi 100-200 ezer forint körüli tandíjjal és többkörös felvételivel kell számolniuk azoknak a szülőknek, akik az állami általános iskolák helyett valamelyik budapesti magániskolába szeretnék beíratni a gyerekeiket. Az elmúlt két-három évben több ilyen intézmény kezdte meg működését Budapesten és környékén. Ilyen például a Budapest School, az AKG Általános Iskola, a Real School Budapest, a Tópark Alternatív Iskola, a Miiskolánk Pilisszentiván Általános Iskola, A Jövő Iskolája Általános Iskola.

Megjelent a rendelet, hogy hogyan változtatnak majd a magyar nyelv és irodalom érettségi eddigi feladattípusain.

"Ez nagyjából az irodalomtanítás 1978 előtti, reformtankönyvek előtti állapotához való visszatérés.

Szegedy-Maszákék modernizációs törekvéseinek visszavétele."