TANOSZ

Egy katona emberi és állampolgári felelősségre hivatkozva, lelkiismereti okokból nem hajtja végre a nép- vagy emberellenes parancsot. Vannak diktatúrákban élő, még csak nem is különösebben ellenállónak számító emberek, akik nem hajlandók gazsulálni a rendszernek, lelkiismereti okokból megtagadják olyan feladatok végrehajtását, amelyek a hatalom céljait szolgálják, és szerintük ártanak az embereknek, az országnak, az emberi fajnak.

A leghosszabb szövegű javaslatot kedden nyújtották be, és szerdán már le is zavarták a vitát. A másikat vasárnap nyújtották be, és kedden tárgyalták, a harmadik péntek este jelent meg az Országgyűlés honlapján, és hétfőn már le is zárult a vita. Ugyancsak kivételes sürgős eljárással államosították a tankönyvkiadást – benyújtás vasárnap, tárgyalás hétfőn, szavazás kedden –, és így fogadtak el egy fejlesztéspolitikai csomagot – benyújtás pénteken, tárgyalás hétfőn, szavazás kedden –, amely 15 különböző törvény módosításáról szólt.

A kormány egyáltalán nem titkolt szándéka, hogy egységesíteni kell a feltételeket az oktatásban. Ennek ékes bizonyítéka volt az iskolák államosítása, a tankönyvpiac bekebelezése, a korábbi rugalmasságok eltörlése. Azonban ezzel csupán az a gond, hogy nem lehet egységesen kezelni az oktatást, és nem lehet elvárni, hogy ugyanolyan körülmények legyenek egy budapesti iskolában, mint egy szabolcsi községben, persze csak ha nem az alacsony követelmények tartoznak a célok közé. Másrészről ugyanígy nem lehet elvárni a gyerekektől sem, hogy egységesen fejlődjenek. A 21. századi modern oktatási szemlélet erőssége éppen az, hogy személyre szabottan próbálja a gyermek képességeit fejleszteni, az uniformizálás ennek viszont csúnyán keresztbe tehet.

A valaha volt második legrosszabb eredményt érték el a 2018-as PISA-teszten a magyar diákok, a kormánymédia azonban világraszóló eredményként próbálja eladni, hogy a 2015-ös mélypont után sikerült pár pontot javítani. Erre azonban nem lehet sikert alapozni, állítja Vass Vilmos, az interdiszciplináris tantervfejlesztés és a kreativitás kutatója, aki beszélt nekünk arról, miért romlanak globálisan is a diákok eredményei, mi okozta az utóbbi évek zuhanórepülését a magyar oktatásban, és hogy milyen iskolát kellene követnie a magyar oktatásnak.

Az oktatás világában mindenki csak kapkodja a fejét az új Nemzeti alaptantervvel kapcsolatos ellentmondásos nyilatkozatok hallatán. Az új szabályozást eredetileg 2019 szeptemberében akarták bevezetni, de tavaly nyilvánvalóvá vált, hogy az anyag átdolgozása miatt erre nem kerülhet sok. Ezek után lepett meg sokakat, hogy  idén decemberben Gulyás Gergely egy kormányinfón azt mondta: 2020-ban sem lesz új Nemzeti alaptanterv, csak módosítások várhatók.

A korábbinál hangsúlyosabban jelenik meg Wass Albert és Szabó Magda munkássága, de Csukás István és Herczeg Ferenc, sőt még az angol krimiszerző, Aga­tha Christie is helyet kapott a korszerűsített, hamarosan megjelenő Nemzeti alaptantervben (NAT) – tudta meg a Magyar Nemzet. Biztosan bevezetik az informatika- és technikatananyag összeolvadásával létrejövő új tantárgyat, a technológia és tervezést, valamint újdonság az is, hogy hetente legfeljebb 34 órája lehet a diá­koknak még a középiskola legfelső évfolyamán is.

Palkovics László innovációs miniszter és Parragh László kamaraelnök korábbi állításait cáfolják a KSH friss adatai.

Még mindig többre tart egy érettségit a szülők többsége, mint egy szakmunkás bizonyítványt. Hiába a kormánypropaganda, meg a kamarai szöveg, a gimnáziumi padok telnek meg a leghamarabb.

Csökkent a szakképzésben részt vevő gyerekek száma a KSH adatai szerint, bár Palkovics László innovációs miniszter és Parragh László MKIK-elnök korábban trendfordulóról beszélt, arról, hogy 2019-ben végre először többen tanulnak szakgimnáziumban, mint általános gimnáziumban. Nos, nem így van, „hagyományos” gimnázium vezet. Juhász Ágnes, a Civil Közoktatási Platform szakképzéssel foglalkozó munkacsoportjának tagja azt mondta: „A szülők mindig is értelmesebbek voltak, mint ez a Parragh-féle kamarai vezetés”.

Aggasztóan öregedő pedagógustársadalom, romló szakos ellátottság, egyre nagyobb arányban megjelenő sajátos nevelési igényű és pszichés zavarokkal küzdő diák. Látszólag jó hír, hogy a szegény családokból származó gyerekek aránya csökken – de felsejlenek itt is statisztikai trükkök. Megjelent A közoktatás indikátorrendszere.

Jelenlegi formájában nem támogatja az új Nemzeti alaptanterv (Nat) bevezetését a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – tudta meg a hvg.hu. Az még mindig talány, hogy miért nevezi a kormány újnak, ha egyszer nem az, és az is, hogy kevesebb mint nyolc hónappal a bevezetése előtt mikor ismerheti meg végre a nyilvánosság is a szöveget.

Megnéznétek az elmúlt közel harminc év diákjainak statisztikáit? Szuper ábrán követhetitek figyelemmel az óvodások, általános- és középiskolások, egyetemisták számát.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) vitairatot készített, amiben összefoglalta, hogy alapvetően mi az oktatási rendszer hibája.

Hétfokú skálán kifejezve a matematikából nyújtott teljesítmények a szakközépiskolások (korábbi szakiskolások) egynegyedénél kiugróan gyengék, azaz az 1-es vagy az alatti szintet érik el; 50 százalékuk legfeljebb a 2-es szintet éri el, négyötödük pedig legfeljebb a 3-ast. A gimnazisták 60 százaléka ezzel szemben legalább 5-ös szintig jut, további egyharmaduk pedig kifejezetten jó, 6-os vagy 7-es szinten állt a vizsgált évek kompetenciatesztjein. Az érettségit is adó szakgimnáziumokban (a korábbi szakközépiskolákban) a diákok zöme közepes eredményt ért el. Ahogy a szerző fogalmaz, „ezek a különbségek persze nem írhatók a középfokú oktatás számlájára: döntő részben az általános iskolában alakulnak ki, és a középiskolai felvételi szelekció hatásait tükrözik”.

11 év leforgása alatt Magyarországon durván kevesebb lett azon állampolgárok aránya, akik elégedettek lennének a hazai oktatás színvonalával. Mindez ráadásul 2018-ra odáig fajult, hogy a 35 OECD országból a 3. legelégedetlenebbek lettünk. Ráadásul 2007-hez képest nálunk csökkent a 2. legtöbbel az elégedettek aránya. Így történhetett meg az, hogy míg 2007-ben az OECD átlagtól csupán 8 százalékkal voltunk lemaradva, addig 2018-ra a különbség 18 százalékra nőtt.

Tizenöt elitgimnázium vezetője kérte a kormánytól, hogy ne ebben az évben, hanem leghamarabb 2021 szeptemberében lépjen hatályba az új Nemzeti alaptanterv. Hiába. Az Emmi nem foglalkozik az iskolák kérésével, pedig a közoktatási intézményekben egyre nagyobb pánik uralkodik az új NAT idén szeptemberre ígért bevezetése miatt. Ahogy az igazgatók lapunknak elmondták: számos káros következménye lehet az új NAT körüli kapkodásnak, a káosz legnagyobb vesztesei pedig a pedagógusok és a diákok.

Jobb tananyagot, több időt a családdal és kevesebb iskolai zaklatást - ezt szeretnék másképp a magyar gyerekek. Összehasonlító kutatás készült az európai gyerekek terveiről.

Budapesten és Brüsszelben egyszerre mutatták be a Háttal Európának című tanulmánykötetet, amelyben a hazai és nemzetközi közvéleményt szeretné tájékoztatni az Oktatói Hálózat arról, hogy milyen súlyos károkat okozott Magyarországon a 2010 óta regnáló Orbán-rendszer az oktatás, a tudomány, a kultúra és a média területén.

2013-ban életbe lépett az az oktatási reform, amellyel a szakiskolák életét alakította át a kormány. Ennek egyik legfontosabb elméleti célja a szakképzés gyakorlatorientáltabbá tétele volt az érettségit nem adó képzésben, ami együtt járt az elméleti órák számának csökkentésével, különösen az első két évfolyamon.

Az elmúlt hónapok bohózatának vége: megjelent az alaptantervről szóló kormányrendelet, amit néhány hónap múlva, idén szeptember elsején az első, ötödik és kilencedik évfolyamon már be is vezetnek. Volt itt szó új NAT-ról meg a régi átdolgozásáról, továbbá, keringtek dátumok a megjelenéséről és keringtek különböző változatok is az oktatás tartalmi szabályozásának e fontos dokumentumáról.

2020. január 31-én (!) megjelent a 2020 szeptember elsején (!) bevezetésre kerülő „módosított” Nemzeti alaptanterv. Magyar nyelv és irodalomból a változások olyan mérvűek, hogy valójában új NAT-ról kell beszélnünk.