Az archívum
Cikkek találhatók
Az olvasáshoz biztosan nem hozza meg a kedvet az „új” érettségi, sőt az irodalmat népszerűtlenebb tárggyá teheti
2022.05.02
Az irodalmat népszerűtlenebb tantárggyá teszi, az olvasáshoz nem hozza meg a kedvet, ráadásul még az eddiginél is jobban megköti a tanárok kezét – mondja az újraszabott magyarérettségiről a Magyartanárok Egyesületének elnöke. 2024-től évente hetven-nyolcvanezer végzős vizsgázik majd az új szabályok szerint, és várhatóan jóval nehezebb lesz a dolguk, mint azoknak, akik idén vagy jövőre futnak neki az érettséginek. Műveltségi teszt, sok magolás vár rájuk.
https://eduline.hu/erettsegi_felveteli/20220501_magyarerettsegi_mit_hoz_magaval_a_valtozas
Itt a vége: valóban nincs utánpótlás?!
2022.05.04
A hozzánk beküldött képek alapján is világos, hogy nem csak a saját fizetésünk miatt kongatjuk a vészharangot: alig pár év múlva egyszerűen elfogynak a pedagógusok, óvoda- és gyógypedagógusok, iskola- és óvodapszichológusok, logopédusok, és még sorolhatnánk.
Csepela Jánosné – Horváth Péter – Katona András: A KÉPES TÖRTÉNELMI ATLASZ 10–16 ÉVESEKNEK bemutatása
2022.05.17
Melyek voltak a változtatások főbb szempontjai?
Az eredeti, 2015-ös Történelmi atlasz általános iskolásoknak atlasznál súlyos hiba volt az életkori sajátosságok, a tanulók előképzettségének szinte teljes figyelmen kívül hagyása azzal, hogy a térképek túlnyomó többsége azonos volt a két iskolatípusban. Ráadásul képek sem voltak az atlaszban, pedig 1970 óta meghonosodott az általános iskolában a képes történelmi atlasz,[2] melyen a képek, rajzok, grafikák fogalmakat, történeteket közvetítenek a térképpel még csak ismerkedő tízes éveik kezdetén járóknak. Motiváló hatásuk is felmérhetetlen! A 2016-os átdolgozott kiadásban ezek már felvillantak, de az esetlegesen megválasztott rajzok, képek nem oldották fel az alapproblémát. A funkciótlan, ráadásul gyakran ismétlődő képeknek, rajzoknak sincs sok értelme, csak „díszítenek”, és nem fogalmakként működnek, motiváló értékük pedig minimális.
A történelemtanítás kihívásai és lehetőségei az új Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek alapján
2022.05.17
Kaposi József: Az elmúlt másfél évtizedben jelentős változások diagnosztizálhatók a hazai
történelemtanítás tartalmi és módszertani dokumentumaiban, tantervekben,
vizsgakövetelményekben és még a tankönyvekben is.
Kőbaltával végzünk koponyaműtéteket a lézerkés korában
2022.05.21
Bár 85 millió tanárt foglalkoztatnak jelenleg világszerte, további 69 millió tanárra lenne szükség a fejlődéshez – derült ki a Világgazdasági Fórum átfogó jelentéséből, mely többek között a koronavírus-járvány iskolákra, gyerekekre gyakorolt hatását vizsgálja. A tanulmány magyar aspektusairól és úgy általában a hazai oktatás helyzetéről, fejlettségi szintjéről Ercse Kriszta oktatáskutatót és Máté Andrást, az Oktatói Hálózat egyik alapítóját kérdeztük.
https://index.hu/belfold/2022/05/21/oktatas-pandemia-iskolak-kutatas/
Lesújtóan alacsony fizetésért dolgoznak példátlanul sokat a magyar tanárok
2022.05.23
Nincs még egy olyan ország az Európai Unióban, ahol annyira magas lenne a tanárok kötelező óraszáma, mint Magyarországon – ez derül ki az Európai Bizottság hétfőn közzétett jelentéséből, amit a Portfolio szemlézett.
Ezzel párhuzamosan lesújtóan alacsony az általános iskolai tanárok fizetése a másik három visegrádi országgal összehasonlítva: míg Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban a felsőfokú végzettségűek átlagfizetésének közel 75 százalékát megkereshetik a tanárok, addig Magyarországon ez a szám néhol a 60 százalékot sem éri el – 58 és 66 százalék között mozog.
https://telex.hu/belfold/2022/05/23/europai-bizottsag-jelentes-magyarorszag-oktatas-tanarok
PDSZ: Tíz év múlva a tanárok fele eltűnhet a rendszerből – az iskola már gyerekmegőrzésre sem lesz alkalmas
2022.05.24
A PDSZ friss felmérésének eredményeit „A közoktatás vége” címmel adta közre. Azt állítják, hogy ha nem lesz gyors és drasztikus változás a fizetésekben és munkakörülményekben, akkor a közoktatás még a gyermekmegőrző funkcióját sem lesz képes ellátni a közeli jövőben.
A KELLO-nak ki kell adnia, hogy mennyiért államosították az Alföldi Nyomdát
2022.05.24
Másfél évvel ezelőtt, 2020 őszén pereltük be az országos tankönyvellátásért felelős Könyvtárellátó Nonprofit (KELLO) Kft.-t, mert nem adták ki, hogy mennyiért vásárolták meg a debreceni Alföldi Nyomdát. A pert első- és másodfokon, majd végül a Kúrián is megnyertük. Innen nincs tovább, a kúriai döntés értelmében az állami cég nem titkolhatja tovább a vételárat. A tankönyvpiac államosításának az egyik utolsó állomása volt az Alföldi Nyomda megszerzése. A tankönyvnyomtatás jelentős része ma már a debreceni üzemben zajlik, így a magyar tankönyvek 80 százalékát hazafias szellemben gyárthatják. A politikai haszon a tankönyvek ingyenességében is rejlik, amivel széles körben tud kampányolni a Fidesz.
