Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az archívum

Cikkek találhatók

Ez már nem a jövő, hanem a húsbavágó jelen: nincs, aki tanítsa a gyerekeinket

2021.06.01

Évtizedek óta előre látható volt, hogy a magyar közoktatás egyik legnagyobb és idővel egyre erősödő problémája lesz a tanárhiány, mégsem történt semmi e téren. Pontosan lehetett tudni, hogy záros határidőn belül egyszerűen nem lesz, aki tanítson bizonyos – elsősorban természettudományos – tárgyakat. Ma már ez nem a jövő: minden harmadik iskolában már most nincs elég kémia- vagy fizikatanár. És a helyzet csak rosszabb lesz.

https://hvg.hu/elet/20210601_Ez_mar_nem_a_jovo_hanem_a_husbavago_jelen_nincs_aki_tanitsa_a_gyerekeinket

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: HÍREK

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása

2021.06.03

16. § Az Nkt. 93/A. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az oktatásért felelős miniszter az iskolában alkalmazott tankönyvek)„c) előállításával, valamint az iskolai tankönyvrendelés lebonyolításával kapcsolatos feladatokat a Kormány rendeletében kijelölt, az állam százszázalékos tulajdonában álló, nonprofit gazdasági társaság (a továbbiakban: könyvtárellátó), illetve a Kormány rendeletében kijelölt gazdasági társaság – amelyben a könyvtárellátó mint tag legalább minősített többségű befolyással rendelkezik – közreműködésével”(látja el)

17. § Az Nkt. 93/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A tankönyvjegyzéket a hivatal vezeti. A hivatal a 93/B. § (3) bekezdésben meghatározottak kérelme alapján veszi fel a tankönyvet a tankönyvjegyzékre.”

20. § Az Nkt. 94. § (4f ) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4f ) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az állami tankönyvfejlesztésért és -kiadásért felelős szerv feladatait ellátó szervet, a könyvtárellátó feladatait ellátó szervet, vagy jogi személyt, illetve a könyvtárellátó tankönyv-előállítási feladataiban közreműködő, a 93/A. § (3) bekezdés c) pontjában foglaltaknak megfelelő gazdasági társaságot rendeletben jelölje ki.”

 

2020. évi egyszerűsített mérlegbeszámoló

2021.06.08

 

Túlteljesítve támogat egyházakat a kormány

2021.06.08

Az Orbán-kormány közreműködésével az elmúlt években egyre nagyobb szerephez jutottak az egyházak az oktatásban is. Ez nemcsak az egyházi fenntartású (sok esetben az államtól átvett) oktatási-nevelési intézmények számának növekedésében, hanem például a tankönyv- és tananyagfejlesztésben, a költségvetési támogatásokban is megmutatkozik.

Az egyházi kiadók tankönyvei is egyre nagyobb számban jelennek meg a hivatalos tankönyvjegyzéken. A Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete (Tanosz) összesítése szerint míg például a 2016/2017-es tanévre vonatkozóan 120 egyházi kiadós tankönyvcím szerepelt a listán, a 2020/2021-es tanévre már 167 kötet közül válogathattak az iskolák. Ez négy év alatt mintegy 24 százalékos növekedés.

https://nepszava.hu/3122263_tulteljesitve-tamogat-egyhazakat-a-kormany

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: HÍREK

Jegyzőkönyv: közgyűlés 2021.

2021.06.08

 

Tovább szűkítik a tankönyvpiacot

2021.06.09

Már nemcsak a tankönyvfejlesztésre, iskolák, könyvtárak ellátására, hanem a nyomdai feladatokra is a kormány jelölhet ki neki tetsző cégeket.

https://nepszava.hu/3122402_tovabb-szukitik-a-tankonyvpiacot

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: HÍREK

Okos Magyarország: Közoktatás

2021.06.11

Alapvető fontosságú a tanárok bevonása és tapasztalataik, véleményük beépítése az oktatáspolitikai célok és eszközök kialakításakor. Ezért helyre kell állítani az érdekegyeztetés rendszerét, a szakszervezetek jogosítványait, és a szakmai szervezeteket is be kell vonni a döntések előkészítésébe.

A KLIK-et megszüntetve a helyi közösségeket kell döntéshozó helyzetbe hozni. Az oktatás-nevelés a pedagógusok hivatása: nekik kell szélesebb teret kapniuk az önálló tanulás-szervezésre. Helyre kell állnia az iskolák pedagógiai szabadságának és a tantestületek jogosítványainak a szakmai döntésekben, a vezetők kiválasztásában, a tankönyv- és taneszköz-választásban. Olyan fenntartói rendszernek kell működnie, ahol a döntéseket a helyi viszonyokat, problémákat ismerő helyi szereplők hozzák, és ahol hatékonyan és hosszú távra tervezve történhet az iskola életének mindennapi szervezése. Az oktatás magas színvonalát újszerű minőségfejlesztési és teljesítményértékelési rendszerekkel kell garantálni.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: HÍREK

„A magyar oktatás olyan, mint egy nagy lyukas fazék, amiből egyszerre 30 helyen folyik a víz”

2021.06.15

Talán mondani sem kell, hogy az egyik legégetőbb probléma a magyar oktatáspolitikában a pedagógushiány. 2013-ban a harmincéves vagy annál fiatalabb tanárok aránya a közoktatáson belül még 17,5 százalék volt, ma azonban már csak minden tizedik pedagógus tartozik ebbe a korcsoportba. Eközben az ötvenéves és annál idősebb pedagógusok aránya 2013-ban alig haladta meg az egyharmadot, vagyis ma már majdnem minden második pedagógus ötven év feletti.

Ma a közoktatást a túlságosan erős központi ellenőrzés, a túlbürokratizáltság és a teljesítményromboló lassúság jellemzi.

Az állami fenntartó és annak végrehajtó hivatalai eközben stratégiai irányítás helyett az intézmények alacsony hatékonyságú mikromenedzselésére vesztegetik az erőforrásaikat, legyen szó tankönyvválasztásról vagy krétavásárlásról.

https://444.hu/2021/06/15/a-magyar-oktatas-olyan-mint-egy-nagy-lyukas-fazek-amibol-egyszerre-30-helyen-folyik-a-viz

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: HÍREK

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése szerint aggasztó és átgondolatlan a Fidesz homofób törvénye

2021.06.16

„Nem világos számunkra továbbá, hogy mit jelent a szexuális tartalmak öncélú megjelenítésének, a nemváltás ábrázolásának tilalma, hiszen

eszerint a világ- és a magyar irodalom remekművei, többek közt a középiskolai tananyag részét képező számos szerző (Szapphó, Ovidius, Verlaine, Rimbaud, Thomas Mann, Proust, Shakespeare stb.) művei, de pl. Babits Mihály, Weöres Sándor, Faludy György erotikus utalásokat tartalmazó versei is a tilalom alá eshetnek, ami feltételezzük, hogy nem lehetett célja a jogalkotóknak.

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagjai sokféle ízlést, világnézetet képviselnek, de mindannyian az olvasók igényeinek kiszolgálását, a magyar- és világirodalom, valamint az egyetemes kultúra értékeinek közlését és terjesztését tartják feladatuknak, az olvasás és a könyvkiadás szabadságát pedig olyan értéknek tekintik, amely mellett mindenkor ki kell állni.”

https://444.hu/2021/06/16/a-magyar-konyvkiadok-es-konyvterjesztok-egyesulese-szerint-aggaszto-es-atgondolatlan-a-fidesz-homofob-torvenye

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: HÍREK

A végletesen elavult oktatási módszerek és a motiváció hiánya

2021.06.25

„A tanároknak azt a nehéz feladatot kell vállalniuk, hogy időnként szembemenjenek társadalmi normákkal és elvárásokkal, néha saját berögződéseikkel is” – írja az oktatáskutató. Csakhogy ezt elég nehéz elképzelni egy bezárkózó ország központosított oktatásában, amelynek döntéshozói láthatóan nem értik, hogyan működik a világ.

https://qubit.hu/2021/06/24/a-vegletesen-elavult-oktatasi-modszerek-es-a-motivacio-hianya-miatt-nem-beszelnek-a-magyarok-idegen-nyelveket

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: HÍREK

A szakképzésről szóló törvény módosítása

2021.06.29

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 119. szám 4975

2. A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény módosítása

10. §

2)A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 7. §-a a következő 6a. és 6b. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„6a. szakképzési tankönyv: az olyan könyv – ideértve a szótárt, a szöveggyűjteményt, az atlaszt, a kislexikont, a munkatankönyvet, a munkafüzetet és a feladatgyűjteményt –, valamint a zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszerben elérhető digitális tananyag, kiegészítő ismeretanyag és egyéb tanulmányi segédlet, amely a szakképzési tankönyvjegyzéken szerepel,

...

 

Akikről már rég lemondtak

2021.06.30

Az új szakképzési modell egyik legkárosabb következménye lett, hogy a korai iskolaelhagyók tekintetében a leggyengébben teljesítő országok táborába jutottunk. Alig van néhány olyan uniós ország, amelyben 2010-2018 között növekedett volna a korai iskolaelhagyó 18-24 év közötti fiatalok aránya. Magyarországon ez 10,8 százalékról közel 12,5 százalékra növekedett, de ez a tendencia teljesen szembe megy az EU 28 tagállamára vetített átlagértékkel, ahol ez a mutató 2010-2018 között 13,9 százalékról 10,6 százalékra csökkent. A számok nyelvére lefordítva ez azt jelenti, hogy Magyarországon 2018-ban 759 ezer 18-24 éves fiatalból 95 ezer főnek legfeljebb csak alapfokú, általános iskolai végzettsége volt. Pozitív elmozdulást jelez, hogy a KSH szerint 2019-re a korai iskolaelhagyók aránya 11,8 százalékra csökkent, de nem tudjuk, hogy ez a pedagógiai munka minőségének, vagy az adminisztratív utasításoknak volt-e köszönhető. Az Eurostat 2020-as adatai az utóbbit látszanak alátámasztani, mivel ez a mutató 12,1 százalékra növekedett, ami a V4-es országok viszonylatában 4-7 százalékkal rosszabb teljesítménynek számít.

https://nepszava.hu/3124772_akikrol-mar-reg-lemondtak

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: HÍREK

Mappák találhatók

Mappák nem találhatók