Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az archívum

Cikkek találhatók

A Maruzsa-jelenség

2021.02.03

Ez az írás nem Maruzsa Zoltánról, az EMMI köznevelésért felelős államtitkáráról szól, hanem arról a sajátos jelenségről, hogy a kormány nem közpolitikai stratégiákat alakít át politikai kommunikációvá, hanem politikai narratívákból csinál közpolitikai intézkedéseket.

Az európai kontinentális rendszerekben az oktatáspolitika fókuszában nem a politika, hanem a kormányzás csúcsintézménye, az oktatásért felelős minisztérium áll. Ez abból fakad, hogy az oktatási szektor szereplői nem a pártokhoz, hanem egy a döntéseket előkészítő és a gyakorlatba átültető oktatási minisztériummal állnak formális-intézményesült és informális kapcsolatban. Ilyen szereplők az iskolák vezetőit és a pedagógusokat képviselő szakmai szervezetek, az iskolák tulajdonosai (önkormányzatok, non-profit szervezetek, egyházak), a pedagógus szakszervezetek, az oktatásban működő piaci szolgáltatók (tankönyvkiadók, szakmai szolgáltatók, informatikai cégek, iskolabútor forgalmazók), a munkáltatói szervezetek és az iskolák klienseinek szervezetei (szülői, tanulói és hallgatói szervezetek).

A magyar turáni hatalomgyakorlási szisztéma 2010 után látványos gyorsasággal felszámolta ezt a rendszert. Ami történt, azt az amerikai közpolitikai irodalom „tértisztításnak” hívja: ha egy döntés meghozatalát és megvalósítását nagy számú szervezett érdekcsoport akadályozza, akkor ezeket az érdekcsoportokat semlegesíteni kell. Jó esetben meg kell velük állapodni, ha ez nem megy, akkor el kell szigetelni vagy ki kell szorítani, esetleg megvásárolni, megosztani a tagságukat vagy hitelteleníteni őket. A magyar megoldás turáni „kalandozó” (értsd: öldöklő-fosztogató) jellege abban állt, hogy a cél a kormányzás teljes politikai megszállása volt, tehát a megállapodás, mint alternatív megoldás, szóba sem került.

A nagy köznevelésirendszer-átalakítás lényegében szisztematikus és minden részletre kiterjedő „tértisztítás” volt.

Az iskolai autonómiák teljes kikapcsolásával és az iskolák KLIK-es telephelyekké változtatásával az igazgatókat és pedagógusokat adminisztratív politikai kontroll alá helyezték. A szakszervezetek szerepét átruházták egy a kormány által gründolt pedagógus kamarára, a szakszervezeti jogosítványokat tövig csonkolták. Az önkormányzatoktól elvették az iskolákat és kiszorították őket az oktatásból. A tankönyv- és szolgáltatási piac államosításával a piaci szereplőket tönkretették vagy kiszorították, s megszüntették azokat a konzultatív fórumokat, ahol a szakmai szervezetekkel szóba kellett volna állni.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: HÍREK

Sok mindent máshogy kellene csinálni az oktatásban, ha fejlődni akar Magyarország

2021.02.04

Magyarország gazdasági kilátásaival és az oktatási rendszer átalakításának megítélésével kapcsolatban is érdekes tanulságokkal szolgálnak a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, közismertebb nevén az OECD a humántőke és a gazdasági fejlődés kapcsolatát vizsgáló tanulmányai, amelyekről a szerzők januárban közöltek egy rövidebb összefoglalót.

Eszerint az egy főre eső nemzeti jövedelemre jelentős pozitív hatással van az iskolák és egyetemek autonómiája, a közoktatásra fordított források mérete, a felsőoktatásban való részvétel könnyebb finanszírozhatósága, a szakképzés és az általános oktatás minél későbbi szétválasztása, valamint a tanárok számának növelése. A kutatásokból pedig az is kiderül, hogy az oktatás relatív megtérülése a középszinten a legalacsonyabb, különösen Közép- és Kelet-Európában igaz, hogy az alapfokú és a felsőfokú oktatás relatív fontossága nagyobb.

Az autonómiát illetően Magyarország a közoktatásban átlagos, a felsőoktatásban annál valamivel rosszabb értéket mutat a fent idézett tanulmányban, ám az adatforrás 2012-ből származik, azaz a közoktatás centralizációjának, a Klebelsberg Központ tevékenységének, a tankönyvpiac államosításának kibontakozása előtti állapotokat rögzíti. Ezért feltételezhető, hogy a helyzet azóta romlott.

Szintén érdekes fejlemények övezik az egyetemi autonómia kérdését. Az utóbbi időben a kormány egyre több egyetemet helyez államiból alapítványi kézbe, amely folyamatot technikailag akár az autonómia növeléseként is fel lehet fogni. Ugyanakkor az egyetemek vezetését átvevő alapítványok kuratóriumának személyi összetétele, és különösen a Színház- és Filmművészeti Egyetemen lejátszódó, erős ideológiai felhangok mellett zajló irányváltás arra enged következtetni, hogy nem kifejezetten a szakmai és ideológiai függetlenség erősítésének szelleme vezérli a magyar kormány lépéseit.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: HÍREK

A közöny iskolája

2021.02.12

Az oktatás az a terület, ahol nincs olyan társadalmi nyomás, amely miatt változtatni kényszerülne a kormány a 2010 óta tartó gyakorlaton. Ahol volt nyomás, ott változtatott is, a szegregáció össztársadalmi igény, úgyhogy 2010-től kezdődően minden olyan eszközt, jogszabályt, amely a szegregációt volt hivatott mérsékelni, kiiktatta. A pedagógustársadalom nagy részének óriási megkönnyebbülésére 16 évre csökkentette a tankötelezettséget, hiszen ki akar kevés fizetésért nehéz sorsú tinédzserekkel veszkődni. A középosztályt kiszolgálva utat engedtek a tömeges egyházi iskolafenntartásnak. Az egyház garancia arra, hogy ott a fehér gyerek nem találkozik cigánnyal.

Az egyházi és egyes alapítványi iskolák bőséges állami támogatásuk ellenére elzárkóznak attól, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nevelését felvállalják. Ez a társadalmi igény.

Ahogy az is, hogy működjenek a hat- és nyolcosztályos középiskolák. Az egységes általános iskolai oktatásból a középosztálybeli szülők csak így tudják kimenekíteni az államilag finanszírozott elitképzésbe a gyerekeiket. Az egyre romló színvonalú közoktatásban a szerkezetváltó gimnáziumok azok, amelyek bizonyos fokú garanciát jelentenek arra, hogy a gyerek a levegőn kívül esetleg némi versenyképes tudást is magába szív.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: HÍREK

Fülke: "A tanár is szenved, ha látja, hogy a gyerekek nem bírják a tempót és lemaradnak"

2021.02.13

A szocializmus alatt sem volt jobb az oktatás, a diákok eredményei azonban egyre rosszabbak, az otthonról hozott hátrányokat pedig szinte egyáltalán nem segít ledolgozni az iskola – mondta a hvg.hu podcastjában, a Fülkében Kende Ágnes szociológus, akivel a végtelen oktatási reform természetéről, a kitörési lehetőségekről beszélgettünk.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: HÍREK

„Az egyik probléma, hogy egyáltalán szükség van felvételi rendszerre” – Beszélgetés Schiller Mariann-nal

2021.02.14

A felvételiztetéssel kapcsolatban Schiller Mariann azt is elmondta: „Az egyik probléma az, hogy egyáltalán szükség van felvételi rendszerre. Ez azt jelenti, hogy az iskolák között nagyon nagy a különbség: egyes iskolákban harmincszoros túljelentkezés van, máshol meg nem jelentkezik senki. Ez különösen igaz a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokra, ami az egész rendszert ellehetetleníti, hiszen az iskolákból a legjobbak elmennek negyedikben, illetve hatodikban. […] A felvételit nem lehet megszüntetni az egész rendszer átalakítása nélkül. Átmenetileg el tudok képzelni egy olyan felvételi feladatlapot, ami inkább szól a gyerekekről, mint ez a mostani – mondjuk, több benne a szövegértés, és kevesebb a szólásmondás meg a helyesírás.”

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: HÍREK

Jogsértő az új iskolaérettségi törvény

2021.02.15

Több ponton is jogszerűtlen a hatéves kortól kötelező iskolakezdéssel és az iskolaérettséggel kapcsolatos új szabályozás.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: HÍREK

EMMI: megváltoznak az érettségi vizsgakövetelményei 2023-tól

2021.02.16

A rendeletmódosítás részeként a kormány az Oktatási Hivatalt jelölte ki a jelnyelvoktatói névjegyzéket vezető hatóságként, valamint módosulnak a tankönyvi eljárásokkal kapcsolatos határidők, ezáltal egyszerűsödik az eljárás – ismertették.

https://24.hu/belfold/2021/02/16/emmi-erettsegi-vizsgakovetelmenyek/

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: HÍREK

Utólag igazítják a NAT-hoz az érettségit

2021.02.17

Azokat a diákokat, akik szeptemberben kezdték a középiskolát, már az új, részletes érettségi vizsgakövetelmények ismeretében kellett volna tanítani – mondta a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: HÍREK

Tovább mérgezik a civil szektort

2021.02.18

A magyarországi nem-kormányzati szervezetek (NGO) működését korlátozó törvények annak ellenére komoly veszélyt jelentenek a civil szféra számos szereplőjére, hogy a hatóságok nem alkalmazták ezeket teljeskörűen, és be nem tartásuk miatt csak néhány NGO-nak kellett szembenéznie jogi következményekkel. A politikai nyomásgyakorlás és az ellenséges retorika csaknem olyan hatást gyakorolnak a főként jogvédő, érdekképviseleti munkát végző egyesületek, alapítványok tevékenységére, mint ha jogilag üldöznék őket. A jogi eszközök bevetése Damoklész kardjaként lóg a fejük fölött – állapítja meg egy nemzetközi jogvédő szervezet lapunk birtokába került tanulmánya, amely írásos dokumentumokra és 15 érintett szervezet képviselőjével tavaly év végén készített személyes interjúkra támaszkodva vázolja fel a kormánnyal szemben kritikus civilek helyzetét.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: HÍREK

A közoktatás kritikája: mind többen tanulnak drága magániskolákban

2021.02.18

Hiába van tandíj, egyre többen jelentkeznek a budapesti magán- és alapítványi iskolákba, amelyekben a központi tantervtől és a „hagyományos” pedagógiai módszerektől eltávolodva szervezik a tanítási napokat – írja a hvg.hu az Eduline nyomán. A lap oktatási szakportálja szerint többszörös túljelentkezéssel, havi 100-200 ezer forint körüli tandíjjal és többkörös felvételivel kell számolniuk azoknak a szülőknek, akik az állami általános iskolák helyett valamelyik budapesti magániskolába szeretnék beíratni a gyerekeiket. Az elmúlt két-három évben több ilyen intézmény kezdte meg működését Budapesten és környékén. Ilyen például a Budapest School, az AKG Általános Iskola, a Real School Budapest, a Tópark Alternatív Iskola, a Miiskolánk Pilisszentiván Általános Iskola, A Jövő Iskolája Általános Iskola.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: HÍREK

Arató László: "Újabb merénylet a korszerű (értelmes) irodalomtanítás ellen"

2021.02.19

Megjelent a rendelet, hogy hogyan változtatnak majd a magyar nyelv és irodalom érettségi eddigi feladattípusain.

"Ez nagyjából az irodalomtanítás 1978 előtti, reformtankönyvek előtti állapotához való visszatérés.

Szegedy-Maszákék modernizációs törekvéseinek visszavétele."

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: HÍREK

Totyik Tamás: Magyarországon a minőségi oktatás tudatos leépítése folyik

2021.02.19

Az államilag támogatott egyetemi helyek csökkenő száma, a szakképzés erőszakos preferálása, a leszakadó rétegek gyermekeinek szinte lehetetlenné tett felzárkózása elindította Magyarországot azon a dél-amerikai úton, amelyen csak kevesek luxusa lesz a minőségi oktatás, és ahol a fiatalságnak a foci az egyetlen kitörési lehetőség a nyomorból. Mégis, Magyarországon a rendszerváltás óta soha nem volt olyan alacsony a főállású pedagógusok száma, mint most.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: HÍREK

Visszalépés a múltba: a Horthy-korszak egyik legnépszerűbb írója a magyar érettségin

2021.02.22

Az eddigi hat helyett már tíz szerző életműve lesz kötelező tétel a megújuló magyar nyelv és irodalom érettségin, az új nevek között szerepel a Horthy-korszak egyik legnépszerűbb írója, Herczeg Ferenc is – derült ki a részletes vizsgakövetelmények jelenleg egyeztetés alatt álló leírásából.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: HÍREK

Sokkal több magolnivaló, plusz a Horthy-korszak kedvenc írója – íme az új magyarérettségi tervezete

2021.02.23

Tíz szerző életműve lenne kötelező tétel az átalakuló magyarérettségin, az új nevek között ott van a Horthy-korszak népszerű írója, Herczeg Ferenc is, akit így tulajdonképpen Petőfi vagy József Attila szintjére emelnének. Az érettségi átalakítására nagy hatással lévő irodalomtörténészt még a Magyar Nemzetben is bírálták.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: HÍREK

Vajon lesz-e végre modern a magyar oktatás?

2021.02.25

A pandémia okozta távoktatás és annak következményei esélyt adnak arra, hogy átgondoljuk, vajon érdemes-e azt a fajta közoktatást folytatnia Magyarországon, amely láthatóan nem felel meg a kor kihívásainak. Élünk vele?

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: HÍREK

... informatikai oktatással kezdődik, nem hazafias neveléssel

2021.02.26

A Szovjetunióból szabadult Észtország sok áldozat és megszorítás árán integrálódott, és lassan felzárkózik a Nyugathoz, a világ egyik legjobban digitalizált országává vált. Magyarország ráléphetne erre az útra, de ott mindjárt elbukunk, hogy az informatikai oktatással kezdődik, nem hazafias neveléssel.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: HÍREK

Több Alaptörvény-sértést talált az Ab a 2019-es köznevelési törvénymódosításban

2021.02.26

Az Alkotmánybíróság egy pontot megsemmisített, két alkotmányos mulasztás pótlására kötelezte az országgyűlést, és egy alkotmányos követelményt állapított meg. A fő téma az óvodába járási és a beiskolázási kötelezettség volt.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: HÍREK

Mappák találhatók

Mappák nem találhatók