TANOSZ

R. E.: Az iskola nehéz kérdés: nyilván elkerülhetetlen, hogy egy előre meghatározott menetrend szerint, konkrét tudásanyagot töltsön a gyerekek fejébe – évszázadokon át ez volt a legfőbb funkciója. Újabban azért felismerték, hogy az sem árt, ha a gyerekek mindeközben legalább valamennyire jól is érzik magukat. Ez fontos, de nem elégséges lépés: a valódi változáshoz az kell, hogy a gyerekek belső motivációjukat, veleszületett kíváncsiságukat megőrizve, ezekre építve fedezzék fel és értsék meg a világot.

A készen kapott, tekintélyelvű tudás elnyomja a kérdezés szabadságát.

Szeptembertől már új, széles körben vitatott tartalmú tankönyvekből tanulják a történelmet az ötödikesek és kilencedikesek. Miért éppen a magyar őstörténetet írták át? Ezt miért egyetlen szerzőre bízták? Ő miért tett bele a tankönyvbe olyasmiket, amiket a történészek nagy része nem fogad el? A történelemtanárok szombaton összecsaptak a “hunpárti” Szabados Györggyel.

Barabási Albert-László szerint a magyar tanárok nagyon alulfizetettek, és ameddig ez így marad, addig az ország nem fektet a jövőjébe. Miként most az orvosok esetében nagyon helyesen jelentős béremelést hajtanak végre, a tanároknál is erre van sürgető szükség, akár reáltantárgyat, akár humán területen oktatnak – közölte a tudós, aki szerint

Meg kell fizetni azokat, akiknek a kezébe a gyerekeink jövőjét adjuk, az éhbér nem ad jövőképet a tanároknak.”

A könyvpiac Európában általában nem olyan koncentrált, mint Magyarországon, az pedig szóba sem jönne, hogy a kormányhoz közel állók bevásárolják magukat a szektorba.