Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az archívum

Cikkek találhatók

Parragh László és a tanulási folyamat – A korábban elszúrt döntések korrekciója a frissen elfogadott szakképzési törvény

2019.12.01

A korábbi jogszabály Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének hathatós közreműködésével készült még 2011-ben. Egyik emblematikus eleme volt ennek a jogszabálynak, hogy visszaállította a szakmunkásképzésnek a szocializmusban kialakult hároméves modelljét, és drasztikusan csökkentette a közismereti tárgyak óraszámát.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: HÍREK

PISA 2018: a magyar oktatás stabilan tartja az alacsony színvonalat

2019.12.03

Megjelent az OECD által készített 2018-as PISA-jelentés. A magyar diákok továbbra is az átlag alatt teljesítenek szövegértésből, matematikából és természettudományakból, de legalább már nem romlott tovább a színvonal.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: HÍREK

PISA-jelentés, hurráoptimizmussal – Az átlag alatt stagnálnak a magyar diákok

2019.12.03

Minden mehet tovább úgy, ahogy eddig, a kormány jó úton jár az oktatáspolitika terén – ez volt a konklúziója annak a sajtótájékoztatónak, amelyen a köznevelésért felelős államtitkár a 2018-as PISA-mérés eredményeiről beszélt. Csakhogy: ugyanazokat az adatokat, amelyeket a kormány javulásként értelmez, a mértékadó oktatási szakértők nagy többsége mindössze stagnálásnak. Magyarország mindhárom műveltségi területen továbbra is az OECD-átlag alatt van, igaz, a pontok nem annyira alacsonyak, mint 2015-ben. Ugyanakkor a magyar közoktatás évtizedek óta cipelt problémái, együtt a rájuk adott rossz kormányzati válaszokkal, letagadhatatlanok.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: HÍREK

Ami hiányzik a magyar iskolákból: ezért brillíroznak az észtek a PISA-teszteken

2019.12.04

 

Több titka van annak, miért sikeres a balti ország oktatási rendszere.

A legfrissebb, 2018-as PISA felmérés közzétételének napján Észtországból közölt riportot a BBC. Az oktatás stratégiai ágazat a kis balti államban, mely az informatikai forradalomban megelőzi a nála jóval gazdagabb uniós államokat is.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: HÍREK

PISA-teszt: Végtelen pénzből és görnyedésből még nem lesz jó oktatási rendszer

2019.12.04

  • Magyarország nagyjából ugyanott tart, ahol három éve, amikor a PISA-történetünk legrosszabb eredményét hoztuk. 
  • Az iskoláink továbbra is képtelenek ellensúlyozni a gyerekek otthonról hozott hátrányait.
  • Jó hír viszont, hogy nemcsak a pénz, pláne nem a sok görnyedés teszi a jó oktatási rendszert.
 
Teljes bejegyzés | Menüpont: HÍREK

Oktatásügy: amit az elmúlt tíz évben tettek, az bűn

2019.12.05

A PISA-felmérésekről tudni kell, hogy nem a lexikális tudást nézik, hétköznapi élethez közeli feladatok vannak bennük, szövegértésből, matematikából és természettudományokból. A legutóbbi magyar eredmények végre nem romlottak tovább, de a 2009-estől még mindig messze vannak.

Szűcs Tamás ennek alapján azt mondta: ha egy százalékkal térünk el az eddigi legrosszabb eredménytől, akkor nincs szignifikáns javulás, ez „akár mérési hiba is lehet”, ha nagyon cinikusan akarunk fogalmazni. Három éve volt a legrosszabb az eredmény, ehhez képest van egy százalék körüli elmozdulás. Az az ígéret, hogy az államosítás elsimítja a különbségeket és magasabb átlagot eredményez, már 10 éves. Azóta érte el a két legrosszabb eredményt Magyarország, szerinte ki lehet jelenteni, hogy ez az elgondolás megbukott.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: HÍREK

Miért az elit gyerekei jutnak be a hat- és nyolcosztályos gimikbe?

2019.12.06

A „kisgimnáziumokba” csak extra ráfordítással, előkészítőkkel, otthoni tesztekkel, magántanárokkal van esély bejutni. Miért próbálják meg mégis olyan sokan, miért nincs erre esélyük sem még többeknek, és mi a baj az egész rendszerrel?

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: HÍREK

Egy magyar gyerek tudása három évvel marad el egy kínaitól

2019.12.08

Nagyon vékony a magyaroknál a kiválóan teljesítők aránya, a nagy masszát a szürke középszer jellemzi. Ami mögött nyilvánvalóan egy általános motiválatlanság áll, nem képességhiány. Az iskolai munka jellege olyan, ami 2019-ben egy értelmes gyereket már nem motivál.

– mondja az oktatáskutató, aki szerint Magyarországon jelenleg a családok mentik a gyerekeiket, az iskola és a társadalom helyett hősies tanárok magánemberként próbálnak reménytelenül megoldani gigantikus problémákat. „Erre lennének oktatási eszközök, a mátrixhoz hozzá kellene nyúlni, de a rendszer erre egyelőre nem reagál.”

Azt kaptuk, amit főztünk. Ha egy ennyire szelektív oktatási rendszerünk van, és ha ennyire nem összpontosítunk forrásokat a leszakadók felzárkóztatására, ha nem így épül fel a tananyag, ha nincs az iskoláknak mozgástere, hogy rugalmasan alkalmazkodjanak az ilyen tanulókhoz, akkor pont ilyen eredményekre számíthatunk.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: HÍREK

Barack Obama inspiráló gondolatai

2019.12.10

"A változás nem jön el, ha másokra vagy egy alkalmasabb időpontra várunk. Mi magunk vagyunk azok, akikre eddig vártunk. Mi magunk vagyunk a változás, amelyet keresünk."

Az elnökjelölti megmérettetés után elhangzott beszéd, Chicago, 2008. február 5.

 

Értelmetlen adatgyűjtéssel akarja maga alá gyűrni a könyvkiadást a mindenre kíváncsi állam

2019.12.11

Az állam a piaci alapon működő könyvkiadást is teljes ellenőrzés alá akarja vonni, hogy mielőbb kiderülhessen, ki a jó szerző, mi a jó mű, melyik kiadó rentábilis. A nemzeti érdekek képviselői a szerzők lakáscímére is kíváncsiak.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: HÍREK

Pokorni: Az általános iskoláink kudarcosak

2019.12.11

Az egykori oktatási miniszter szerint bőven lenne mit tenni a kistelepülési, kis létszámú iskolákért, amelyek nem feltétlenül kerültek jobb helyzetbe az állami kézbe vétel óta, sőt. A szakképzés átalakítása kapcsán megjegyezte, hogy

„AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁINK KUDARCOSAK.”

A kudarcos helyzet miatt ugyanis oda jutottak a szakiskolák, hogy nekik kell megtanítani a gyerekeket szorozni és olvasni. Pokorni szerint az állami iskolák sok módszert átvehetnének az alapítványi és magániskoláktól – a bürokratikus keretrendszernél pedig nyitottabb, gyorsabb akciót követelő iskolarendszerre lenne szüksége a magyar társadalomnak.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: HÍREK

"Amit csinálunk, az nem oktatás, hanem intézményesített gyerekkínzás"

2019.12.12

Miről szól a mai magyar oktatás? Hogy látják a tanárok? Többek között erről is ír cikkében egy volt középiskolai tanár.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: HÍREK

Önként vállalt túlmunka - Mindent kifacsarnak a pedagógusokból

2019.12.13

„Önként vállalt túlmunkának” minősítenék, ha a tanárnak távollévő kollégáját kell helyettesítenie. 

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: HÍREK

Ennyire leterheltek a pedagógusok – itt a részletes felmérés

2019.12.14

Felmérést készített a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a pedagógusok leterheltségéről. Itt vannak a részletes adatok.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: HÍREK

PISA-felmérés: szükségtelen az önmarcangolás

2019.12.18

A magyar oktatás nem a PISA-felmérésen mért kompetenciák kialakulását segíti, hanem az ismeretátadást, ez az oka, hogy az említett megmérettetésen a magyar diákok most sem hoztak jó eredményt”– mondja a Mandinernek Setényi János oktatási szakértő. Szerinte Magyarország aligha fektetett be komoly munkát a PISA-eredmények javításába. Hazánk egyrészt megőrizte hagyományos, tantárgyi alapú, ismeretközpontú tanítási gyakorlatát, sőt, az elmúlt években kifejlesztett állami tankönyvek szerinte drámai mértékben növelték a megtanítandó ismeretek mennyiségét. Másrészt Magyarország megőrizte Európa egyik legszelektívebb oktatási rendszerét, ahol a legjobb családi hátterűek már a negyedik évfolyamtól átléphetnek a nyolcosztályos gimnáziumokba. Az osztályközösségek legjobbjai, akik példaként is szolgálhatnak, így eltűnnek, és ez a szakértő szerint nagy probléma. Setényi szerint az említett két tényező együtt biztos PISA-kudarchoz vezet. 

Leszögezi ugyanakkor, hogy Magyarországon a PISA-szempontú mérésekben a helyünkön vagyunk, ezért

„szükségtelen az önmarcangolás”.

„Magyarország GDP-szintje, a porosz pedagógia és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók magas aránya mellett ennyit tudunk egy globális kompetenciateszten” – emeli ki. A lengyeleknél és cseheknél rosszabbul, a szlovákoknál, a románoknál és a balkáni országok tanulóinál messze jobban teljesítenek a magyar diákok.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: HÍREK

Kidobott évtized

2019.12.21

Aki azt gondolta, hogy a szakképzésben zajló eszetlen gyurmázás valami speciális balsors következménye, szegények egyszerűen így jártak, az vessen egy pillantást a Nemzeti Alaptanterv körüli történésekre. Hát nem. A NER így működik: nulla felelősségérzettel piszkál bele a nagy rendszerekbe, mindegy, mi lesz alapon – s ha nem lesz semmi, végtére úgy is jó.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: HÍREK

Lassan vége a titkolózásnak, komótosan szivárog az alaptanterv készítőinek neve

2019.12.23

Több szakmai szervezet sérelmezte, hogy nem tudni, kik fejlesztik az új Nemzeti alaptantervet (Nat). Erős csapat körvonalazódik.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: HÍREK

Az első komplex magyar nyelvű tankönyv szerzője 360 éve hunyt el

2019.12.31

1659. december 31-én halt meg Apáczai Csere János tudós-pedagógus, a magyar nevelésügy előfutára, a Magyar Encyclopaedia szerzője.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: HÍREK

Mappák találhatók

Mappák nem találhatók