TANOSZ

A korábbi jogszabály Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének hathatós közreműködésével készült még 2011-ben. Egyik emblematikus eleme volt ennek a jogszabálynak, hogy visszaállította a szakmunkásképzésnek a szocializmusban kialakult hároméves modelljét, és drasztikusan csökkentette a közismereti tárgyak óraszámát.

Megjelent az OECD által készített 2018-as PISA-jelentés. A magyar diákok továbbra is az átlag alatt teljesítenek szövegértésből, matematikából és természettudományakból, de legalább már nem romlott tovább a színvonal.

Minden mehet tovább úgy, ahogy eddig, a kormány jó úton jár az oktatáspolitika terén – ez volt a konklúziója annak a sajtótájékoztatónak, amelyen a köznevelésért felelős államtitkár a 2018-as PISA-mérés eredményeiről beszélt. Csakhogy: ugyanazokat az adatokat, amelyeket a kormány javulásként értelmez, a mértékadó oktatási szakértők nagy többsége mindössze stagnálásnak. Magyarország mindhárom műveltségi területen továbbra is az OECD-átlag alatt van, igaz, a pontok nem annyira alacsonyak, mint 2015-ben. Ugyanakkor a magyar közoktatás évtizedek óta cipelt problémái, együtt a rájuk adott rossz kormányzati válaszokkal, letagadhatatlanok.

• Magyarország nagyjából ugyanott tart, ahol három éve, amikor a PISA-történetünk legrosszabb eredményét hoztuk. 
• Az iskoláink továbbra is képtelenek ellensúlyozni a gyerekek otthonról hozott hátrányait.
• Jó hír viszont, hogy nemcsak a pénz, pláne nem a sok görnyedés teszi a jó oktatási rendszert.

A PISA-felmérésekről tudni kell, hogy nem a lexikális tudást nézik, hétköznapi élethez közeli feladatok vannak bennük, szövegértésből, matematikából és természettudományokból. A legutóbbi magyar eredmények végre nem romlottak tovább, de a 2009-estől még mindig messze vannak.

Szűcs Tamás ennek alapján azt mondta: ha egy százalékkal térünk el az eddigi legrosszabb eredménytől, akkor nincs szignifikáns javulás, ez „akár mérési hiba is lehet”, ha nagyon cinikusan akarunk fogalmazni. Három éve volt a legrosszabb az eredmény, ehhez képest van egy százalék körüli elmozdulás. Az az ígéret, hogy az államosítás elsimítja a különbségeket és magasabb átlagot eredményez, már 10 éves. Azóta érte el a két legrosszabb eredményt Magyarország, szerinte ki lehet jelenteni, hogy ez az elgondolás megbukott.

A „kisgimnáziumokba” csak extra ráfordítással, előkészítőkkel, otthoni tesztekkel, magántanárokkal van esély bejutni. Miért próbálják meg mégis olyan sokan, miért nincs erre esélyük sem még többeknek, és mi a baj az egész rendszerrel?

– mondja az oktatáskutató, aki szerint Magyarországon jelenleg a családok mentik a gyerekeiket, az iskola és a társadalom helyett hősies tanárok magánemberként próbálnak reménytelenül megoldani gigantikus problémákat. „Erre lennének oktatási eszközök, a mátrixhoz hozzá kellene nyúlni, de a rendszer erre egyelőre nem reagál.”

"A változás nem jön el, ha másokra vagy egy alkalmasabb időpontra várunk. Mi magunk vagyunk azok, akikre eddig vártunk. Mi magunk vagyunk a változás, amelyet keresünk."

Az elnökjelölti megmérettetés után elhangzott beszéd, Chicago, 2008. február 5.

Az állam a piaci alapon működő könyvkiadást is teljes ellenőrzés alá akarja vonni, hogy mielőbb kiderülhessen, ki a jó szerző, mi a jó mű, melyik kiadó rentábilis. A nemzeti érdekek képviselői a szerzők lakáscímére is kíváncsiak.

Az egykori oktatási miniszter szerint bőven lenne mit tenni a kistelepülési, kis létszámú iskolákért, amelyek nem feltétlenül kerültek jobb helyzetbe az állami kézbe vétel óta, sőt. A szakképzés átalakítása kapcsán megjegyezte, hogy

„AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁINK KUDARCOSAK.”

A kudarcos helyzet miatt ugyanis oda jutottak a szakiskolák, hogy nekik kell megtanítani a gyerekeket szorozni és olvasni. Pokorni szerint az állami iskolák sok módszert átvehetnének az alapítványi és magániskoláktól – a bürokratikus keretrendszernél pedig nyitottabb, gyorsabb akciót követelő iskolarendszerre lenne szüksége a magyar társadalomnak.

Miről szól a mai magyar oktatás? Hogy látják a tanárok? Többek között erről is ír cikkében egy volt középiskolai tanár.

A magyar oktatás nem a PISA-felmérésen mért kompetenciák kialakulását segíti, hanem az ismeretátadást, ez az oka, hogy az említett megmérettetésen a magyar diákok most sem hoztak jó eredményt”– mondja a Mandinernek Setényi János oktatási szakértő. Szerinte Magyarország aligha fektetett be komoly munkát a PISA-eredmények javításába. Hazánk egyrészt megőrizte hagyományos, tantárgyi alapú, ismeretközpontú tanítási gyakorlatát, sőt, az elmúlt években kifejlesztett állami tankönyvek szerinte drámai mértékben növelték a megtanítandó ismeretek mennyiségét. Másrészt Magyarország megőrizte Európa egyik legszelektívebb oktatási rendszerét, ahol a legjobb családi hátterűek már a negyedik évfolyamtól átléphetnek a nyolcosztályos gimnáziumokba. Az osztályközösségek legjobbjai, akik példaként is szolgálhatnak, így eltűnnek, és ez a szakértő szerint nagy probléma. Setényi szerint az említett két tényező együtt biztos PISA-kudarchoz vezet. 

Leszögezi ugyanakkor, hogy Magyarországon a PISA-szempontú mérésekben a helyünkön vagyunk, ezért

„Magyarország GDP-szintje, a porosz pedagógia és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók magas aránya mellett ennyit tudunk egy globális kompetenciateszten” – emeli ki. A lengyeleknél és cseheknél rosszabbul, a szlovákoknál, a románoknál és a balkáni országok tanulóinál messze jobban teljesítenek a magyar diákok.

Több szakmai szervezet sérelmezte, hogy nem tudni, kik fejlesztik az új Nemzeti alaptantervet (Nat). Erős csapat körvonalazódik.

1659. december 31-én halt meg Apáczai Csere János tudós-pedagógus, a magyar nevelésügy előfutára, a Magyar Encyclopaedia szerzője.