TANOSZ

December elsejétől az egri Eszterházy Károly Egyetemtől (EKE) az Oktatási Hivatalhoz kerülnek a tankönyvellátással kapcsolatos feladatok egy friss kormányrendelet szerint.

Ha visszatekintünk az elmúlt 30 év szakképzés politikáját meghatározó kormányzati stratégiai anyagokra, a kormány által elfogadott szakképzés 4.0 koncepció, illetve az erre épülő szakképzési törvénytervezet tartalmát tekintve méltán kiérdemli a szakképzési ámokfutás 4.0 meghatározást.

Bár Kásler Miklós emberminiszter már a tanévnyitón bejelentette, hogy elkészült az új Nemzeti alaptanterv legújabb változata, azt még gyakorlatilag azóta sem látta senki, nem indult róla társadalmi, szakmai párbeszéd. Úgy tűnik, egy biztos: jövőre felmenő rendszerben szeptemberben be akarja vezetni a kormány.

A kormány puritán, a tíz parancsolatot szigorúan betartó képviselői az önző, pénzéhes magán tankönyvkiadóktól (is) féltik a magyar családokat. Ezért szent küldetésüknek tekintik, hogy megtisztítsák a piacot – és az iskolákat – a drága, ördögi magánkiadványoktól. Mindenkinek az lesz a legjobb, ha egységes állami tankönyvekből tanulnak a gyerekek.

Egyre kevesebb a magánkiadvány, de az iskolák erősen ragaszkodnak a még megmaradtakhoz, továbbra is kerülik a sokat bírált, kiváltságos állami köteteket.

Bevezetik-e a magyar iskolákban jövő szeptembertől az óvoda és iskola közötti előkészítő évfolyamokat? Ha igen, akkor kik és mi alapján járnának oda? Kik és mi alapján foglalkoznának velük? Összefügg-e a bevezetés az iskolaérettségi protokoll változásaival? Tíz hónappal a következő tanév kezdete előtt egyikre sincs válasz, a minisztérium hallgat és a kormányra mutogat.

A Fasori Evangélikus Gimnázium 30 évvel ezelőtti újranyitására emlékeztek vasárnap, ennek kapcsán idézte az MTI Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárt.

Ő elmondta, hogy ezzel az újranyitással „vette kezdetét a szabaddá váló országban az egyházi oktatási rendszer újraépítése”. Ez a folyamat pedig szerinte a mai napig tart.

Elmondta még, hogy mára a gimnáziumok 26 százaléka egyházi fenntartású. Ezek az intézmények szakmai teljesítmény terén képesek felvenni a versenyt az állami intézményekkel, sok esetben jobb eredményeket is érnek el azoknál.

Álságos és felesleges adminisztrációról, állandó helyettesítésekről, megalázó helyzetekről számol be a magyartanárnő.

A Szülői Hang felméréséből kiderül, a szülők többsége nem számít arra, hogy az iskolai oktatás elegendő egy középfokú nyelvvizsga megszerzéséhez.

Most, hogy a KDNP a szülők felelősségévé tenné, hogy gyerekük szakmát szerezzen, (pontosabban támogatásmegvonással büntetné azokat a családokat, melyeknél a 18 év alatti gyerek nem szerzett szakmát és már nem is tanul) felmerül a kérdés, hogy miért nem vonzó a diákok számára a szakképzés.

A rendeletek konkrétan nevesítik a feladatokat és a projekteket, melyeknek az OH a jogutódja.

 - A Kormány 258/2019. (X. 31.) Korm. rendelete a tankönyvellátással kapcsolatos feladatok átadásáról

- A Kormány 259/2019. (X. 31.) Korm. rendelete az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet, valamint a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról, valamint a tankönyvellátásban közreműködők kijelöléséről szóló 501/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról

Megszavazta az Országgyűlés az új szakképzési törvényt, ami alapján a következő tanévtől átalakul a szakképzés rendszere: változik az iskolák megnevezése, a képzés hossza, az oktatók jogállása, a diákok a cégeknél munkaviszony keretében vesznek részt a gyakorlaton, az általános iskolát be nem fejezőket pedig "dobbantóprogram" segítségével próbálják meg szakmához juttatni. A szülő kötelessége lesz gyermekét 18 éves koráig vagy egy részszakma megszerzésig taníttatni.

Kényszerűségből termeli a "polihisztorokat" a magyar közoktatás: kémiát oktat a némettanár, mérnökök állnak be matematikát tanítani. A kényszerű szerepcserék szakmai háttere a háború utáni orosztanárok rapid önátképzésére emlékeztet. Az ilyen kényszermegoldásokat azonban hivatalosan regisztrálni sem lehet, így akkor is kreativitásra van szükség, ha az iskolák kifizetnék a helyettesítést.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium törvénymódosítási javaslata nyomán kikerülnek a szakképzésben dolgozó tanárok a közalkalmazotti törvény hatálya alól. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint bizonytalanságba taszítják a pedagógusokat, a minisztérium viszont arra céloz: csak így tudták megoldani a fizetésemeléseket.

A 2019. június végi, a köznevelési törvény néhány pontját módosító csomag szinte minden érintett területen nagy viharokat kavart. Ez már szinte természetes, az oktatás irányítói ugyanis  senkivel nem egyeztetettek az érintett szereplők közül. Ennek következtében gyerekek – és családok tízezreiben lehet teljes a káosz: és most akkor mi van és mi lesz…?

Minden szempontból kudarcot vallott a pedagógus-életpályamodell, a béremelés mára teljesen elinflálódott, ezért a pálya presztízse sem nőtt, a minősítési rendszer pedig éppen a minőségi munkát nem értékeli. A rossz tanár nálunk pont ugyanannyit keres, mint a jó. Az iskola elvesztette a versenyt, ami a jó képességű, művelt, nyelveket beszélő szakemberekért folyik – véli Polónyi István oktatáskutató.

Az ENSZ felmérte, hol állnak az EU tagállamai a fenntarthatósági fejlődési célok elérésben. A szervezet 17 célt határozott meg, ezekből Magyarországnak egyet sem sikerült maradéktalanul teljesítenie, igaz, a legtöbben felfelé ívelő tendenciát mutat.

Egy területen kifejezett visszalépést könyvelhettünk el, ez pedig a minőségi oktatás.

Számszerű bizonyíték van arra, hogy az Orbán-kormány már az iskolák normál működését is a szülők anyagi hozzájárulására alapozza. A tankerületi központok második teljes évéről szóló költségvetési beszámolókból ugyanis az derül ki, hogy az iskolák saját bevételei nélkül nem lenne pénz a szakmai anyagok beszerzésére, uniós támogatás nélkül pedig egyetlen intézményt sem tudnának felújítani.