TANOSZ

A Szülői Hang Közösség üdvözli, hogy a szakmai szervezetek hosszú évek óta tartó következetes kritikái után a kormány is elismeri: a magyar iskolai nyelvoktatás színvonala nem megfelelő, és javítani kíván a helyzeten. Az eddig megismerhető tervek alapján erre a célra jelentős összeget szán a kormányzat, a javasolt kétszer két hetes külföldi nyelvtanfolyam azonban számos kérdést és aggályt vet fel.

Április elsején közli az államilag támogatott tankönyvek listáját az Oktatási Hivatal, az idén pedig a magánkiadóknak már jóval kevesebb kiadványa kerülhet fel a listára.

„A szabadság hiánya minden téren: a tankönyvlistán már csak az állami rendelhető meg ingyenesen. Mi úgy tanulunk a mozaikos könyvekből, hogy megrendeltük a másikat, ami áll a polcon, és a szülők megvették a mozaikost, hiszen ennek a korosztálynak ez a legmegfelelőbb. Ennyit az ingyen tankönyvekről, és hirdetik, hogy bevált, mert egyre többen rendelik az államit, hát nem, csak kötelezve vagyunk rá.”

2010 után minden progresszív oktatási elképzelést, tanulmányt, szakkifejezést igyekezett kiradírozni az Orbán-kormány. Most a versenyképességre hivatkozva kiradírozná a radírozást. A munkaalapú társadalom helyett tudásalapú társadalom lett a jelszó.

Az eddigi intézkedéseket tekintve most megint valami teljesen új készül az oktatásban, de ezúttal, mintha átgondoltabb formában, hozzáértő szakemberek (és nem csak laikus politikusok) bevonásával indulna neki a kormány eltörölni saját kilencéves oktatási ámokfutását.

A 2020/2021-es tanévtől a 10-12. évfolyamosok és a 13-16. szakképzési évfolyamok tanulói is ingyen kapják majd a tankönyveket – derül ki a pénteki Magyar Közlönyből

Kiáltványban tiltakozik a Szülői Hang közösség a tankönyvpiacot érintő változások ellen, és a tanárok szabad tankönyvválasztása mellett emelnek szót. A kezdeményezéshez már több mint 5 ezren csatlakoztak.

Április elsején közli az államilag támogatott tankönyvek listáját az Oktatási Hivatal, az idén pedig a magánkiadóknak már jóval kevesebb kiadványa kerülhet fel a listára.

Az utóbbi időkben egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy Magyarországon  a magasabb társadalmi státuszú szülők kimenekítik a gyerekeiket az állami iskolákból. A jelenség persze korábban is létezett, a szülők elkülönítési vágyaiban és az ezt lehetővé tevő iskolarendszerben semmi új nincs, de az oktatási intézmények burkolt, illetve nyílt államosítása felerősítette és a korábbinál szembetűnőbbé tette a folyamatot.

A szakszervezet szerint azonban a leghátrányosabb helyzetű fiatalok megtartása nem elsősorban iskolaszerkezeti vagy elnevezésbeli, hanem módszertani kérdés. Ráadásul felvetődik, hogyan lehetne professzionálisabb a szakmai képzés iskolai szintű irányítása, miközben az elmúlt tíz év intézkedései éppen ennek ellenében hatottak:

• a 2000-es évek második felétől a szakképző központok szűkítették az iskolaigazgatók mozgásterét,
• majd 2010 után a szinte állandósult fenntartóváltások, szervezeti átalakítások, a vezetői megbízások körüli bizonytalanságok lehetetlenítették el a szakmai fejlődést és a professzionális vezetést.

A jegybank azt javasolja, hogy minden gimnáziumi tanulónak legalább egy tantárgyat idegen nyelven kelljen elsajátítani.

Alternatív megrendelőlistát juttatnak el a magánkiadók az általános iskolákba, hogy ezzel segítsék azokat a pedagógusokat, akiknek nem elég az állami lista felhozatala.

A bírói testület rámutatott, hogy a törvényileg meghatározott átmeneti időszak rövid volt, mindössze másfél évig tartott, a szóban forgó cégeket pedig nem kérték fel részvételre az állami Könyvtárellátó Nonprofit Kft. által kiírt új, zárt tenderek semelyikén, és annak ellenére sem kaptak semmilyen kártérítést veszteségeik után, hogy gyakorlatilag teljesen kiszorultak a piacról.

Végezetül megállapították azt is, hogy sem a szülőknek, sem a diákoknak nem származott semmiféle valódi hasznuk az új rendszerből.

Kártérítést kell fizetnie a kormánynak azoknak a tankönyvterjesztő cégeknek, amelyeket az uniós bíróság ítélete szerint megkárosított. Az Emberi Jogok Európai Bírósága kedden jogerősen is kimondta, hogy a magyarországi tankönyvkiadás és forgalmazás centralizálásával a kormány megsértette a cégek jogait.

Valamennyi iskolába elküldte alternatív tankönyvjegyzékét a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete (TANOSZ); a 2019/2020-as tanévre szóló hivatalos jegyzékről ugyanis több mint 800 népszerű magánkiadós tankönyv hiányozni fog, mert az Oktatási Hivatal nem hosszabbította meg engedélyüket – annak ellenére sem, hogy azok megfelelnek a jelenleg hatályos Nemzeti alaptantervnek és a kerettanterveknek. A kormány a tankönyvellátásról szóló törvény módosításával lényegében megtiltotta a magánkiadós tankönyvek engedélyeztetését, hogy ezzel vegye rá az iskolákat az „újgenerációs” állami tankönyvek rendelésére.

Az ATV Start vendége Kereszty Péter, a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesületének elnöke.

A tanárok hamarosan szembesülnek azzal, hogy már nem azok közül a tankönyvek közül választhatnak, mint korábban. Mi a baj a tankönyvpiac államosításával?