TANOSZ

Az elmúlt évek egyik legfelkapottabb témája itthon az oktatás helyzete, különösen a magyar diákok nemzetközi összehasonlításban romló teljesítménye szokott nagy politikai visszhangot kiváltani.

A felmérésben arra voltunk kíváncsiak, mennyire elégedettek a szülők a gyerekük általános, illetve középiskolájával, elgondolkodtak-e azon, hogy elvigyék a gyereküket alapítványi vagy egyházi intézménybe.

2014-ben történt, hogy az állam végképp leuralta a tankönyvpiacot, ennek egy fontos eleme volt, hogy megvásárolta az Apáczai Kiadót és a Sanomától a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadót. A Nemzedékek Tudása (korábbi nevén Nemzeti Tankönyvkiadó) átvételével az elméleti cél „a versenyképes, 21. századi tudást és a nemzeti hagyományokra épülő nevelés” biztosítása volt, valamint az elemi oktatásban használt tankönyvek ingyenessé tétele (jelenleg 1-9. évfolyamig mindenkinek ingyen járnak). Nem mellékesen minden más szereplőt kizártak a tankönyvgyártásból és -terjesztésből.

Méltatlanul alulfizetettek Magyarországon a tanárok, ezért a többség még csak véletlenül sem ajánlja ezt a pályát a gyerekének - derült ki egy friss nemzetközi kutatásból, amely hazánkban is reprezentatív felmérést végzett. Az eredmények alapján nyíltan kijelenthető, hogy a magyaroknak az alacsony tanári fizetéseken túl az egész oktatási rendszerrel is komoly bajuk van. Alig volt néhány ország a mintában, ahol rosszabbnak ítélték volna meg az általános színvonalat.

A szülők látják a munkahelyükön, hogy milyen munkavállalói készségekre van szükség, az iskolában pedig azt, hogy mindezt az oktatás nem adja meg. Egy fővárosi iskolában a tanárok és szülők megmutatják, hogyan kell ezt csinálni: ez lett a Közbigyó, amelyhez nem kell se pénz, se tanterv, se tankerületi engedély, mégis működik.

Az oktatás hozadékát pedig a munkaerőpiaci tapasztalatok is egyértelműen igazolják. Nemcsak az egyén jár jól azzal, ha tanul, hanem a gazdaság is, hiszen minél magasabb végzettségű valaki, annál nagyobb valószínűséggel lesz biztos helye a munkaerőpiacon, még gazdasági krízisek idején is. Az oktatás célja ugyanis nem csak az, hogy az egyén egy adott területen ismereteket szerezzen, hanem az is, hogy megtanuljon tanulni, illetve, hogy képes legyen alkalmazkodni a változó világunkhoz, így a változó munkaerőpiaci igényekhez is, tehát szükség esetén tovább, illetve átképezze magát.

Öt nem állami kiadó perelte be az Oktatási Hivatalt (OH), mivel az nem hosszabbította meg összesen 123 korábbi tankönyvük engedélyét. Eddig 30 perben született jogerős ítélet, 14-16 arányban ellentétes eredménnyel. Utánajártunk, hogyan is állnak e „tankönyves perek”.

Az állam korszerűtlen és méltánytalan oktatást nyújt a gyerekeknek – vélik egyre többen, és ezt felismerve egyes iskolák, tanárok és szülők próbálnak tüzet oltani, valamennyire javítani a helyzeten. Ez lehetne jó hír is, ám mögötte ott van a beletörődés, hogy rendszerszinten már nem is várnak javulást.

Gimnazistáknak és szakgimnazistáknak is szüksége lesz a készülő tankönyvekre. Mindössze 30 nap áll rendelkezésre a kiadóknak pályázni.

„Zoli, mondhatod a számokat, de én máshogy látom az életet” – ezzel a mondattal zárta le a vitát Orbán Viktor, amelyet Pokorni Zoltánnal, a Fidesz oktatási szakpolitikusával folytatott a köznevelési és szakképzési átalakításokkal kapcsolatban. Ez volt az utolsó pillanat, ameddig valaki hihetett abban, hogy a kormányzati döntésekben a tényeknek, a kutatási adatoknak, a nemzetközi tapasztalatoknak bármilyen szerepük lehet. Ez 2011-ben történt. Azt akkorra már tudtuk a miniszterelnökről, hogy soha semmiben semmilyen kompromisszumra nem hajlandó, a szakértelmet afféle ócska liberális trükknek tartja, de az azért sokakat meglepett, hogy egy párttársa, a korábbi oktatási miniszter érvelését így söpri le.

A magyar oktatáspolitika fókuszában a gyerek jólléte helyett egy múltba révedő nemzeti kánon áll, így nem tudjuk felkészíteni a tanulókat a 21. század kihívásaira – állítja Lannert Judit. Az oktatáskutatótól azt is megkérdeztük, hogyan fordulhat elő, hogy az iskolai számítógép-használat Magyarországon nem javít, hanem ront a helyzeten.

Egyes oktatási és kulturális tárgyú kormányrendeletek módosításáról

https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/afd34a9f04dc034fcd6dbd59ae282584d7b6cd44/megtekintes

Az ország GDP-je a lakói írásbeliségének fejlettségétől is függ – jelzi az ELTE Tanító- és Óvóképző Karának magyar tanszékét vezető egyetemi tanár, Steklács János, aki XXI. századi oktatási módszereket ajánl.

S. J.: Ezeken a helyeken nem azt mondták, hogy hagyjunk mindent a régiben, mert mi is úgy tanultunk, és lám, jól elboldogulunk, hanem tabula rasát csináltak. A Távol-Keleten, például Szingapúrban, Kínában, vagy a skandináv országokban szakítottak a régi oktatási elvekkel és módszerekkel, és a gyerekek meghálálták a változást.