TANOSZ

Lannert Judit „Nem gyermeknek való vidék – A magyar oktatás és a 21. századi kihívások” című tanulmánya a Társadalmi riport 2018-as kötetében.

A magyar iskolarendszer fontos mérőszámai (alulteljesítő tanulók aránya, digitális szövegértés, modern pedagógiai módszerek használata) a leggyengébbek között vannak a fejlett világban, de néhány területen már fejlődő országok is jobb eredményeket produkálnak. A felsőoktatásba beiratkozók aránya évek óta csökken, ami rendkívül aggasztó tény. A felnőttképzésben résztvevők száma szintén: míg 2002-ben a felnőtt lakosság 18 százaléka tanult, addig 2014-ben már csak 11,4 százaléka.

A szakközépiskolai tanulók kimaradtak a NAT szabályozási köréből, pedig ebbe az iskolatípusba jár a korosztály közel negyede - írja az új alaptanterv tervezetéről a Magyar Pedagógiai Társaság Szakképzési Kollégiuma.

Több pontos módosító javaslatot fogalmazott meg a Nemzeti Alaptantervhez a Nyelvtudásért Egyesület. A szervezet szerint nem adott minden feltétel ahhoz, hogy az idegennyelv-oktatásra vonatkozó célkitűzések megvalósuljanak.

Az MNB lényegében – ráadásul nem is túl finoman – nekiment a kormány elmúlt 8 évben következetesen végigvitt, romboló hatású oktatáspolitikájának. Nagy kérdés, hogy vajon (ha már az érintettek, a szakértők, szakmai szervezetek tiltakozásait teljes mértékben figyelmen kívül hagyták) hallgat-e a kormány az MNB vészjelzésére, vagy tovább folytatja a felsőoktatás szétverését, a szakképzés erőltetését, a diákok túlterhelését és a társadalmi egyenlőtlenségek kiélezését.

2005-ben még a teljes magyar népesség 4,2 százaléka, 2016-ban már csak 2,9 százaléka járt felsőfokú képzésre valamilyen főiskolára vagy egyetemre. 

Nincs országos tanárhiány, teljesen természetes a fluktuáció – állítja a Klebelsberg Központ. A Szülői Hang több mint ötezer szülő részvételével készített,   felméréséből azonban kiderül, a pedagógushiány már sok helyen a hatékony tanulás lehetőségét is megvonja a diákoktól. Matematika- és angoltanításban már kritikus a helyzet.

Lassan széles egységfront kezd kialakulni oktatáskutató szakemberek, közgazdászok és a munkaadók érdekeit tömörítő szervezetek vezetői között arról, hogy a kötelező alapiskoláztatás egyik célja az érettségi megszerzése legyen. Csapó Benő neveléstudományi kutató a Magyar Tudomány Ünnepe keretében rendezett konferencián beszélt arról, hogy a népesség 95 százalékát el lehetne juttatni a középszintű érettségiig – csak akarni kellene.

A magyar tankönyvpiac monopolizációja az EJEB szerint jogellenes volt: a strasbourgi bíróság kimondta, hogy az államosítás az Emberi Jogok Európai Egyezményébe ütközik.

Új innovációs stratégián, és ehhez igazodva új oktatási stratégián dolgozik a kormány, ami jövő tavaszra készülhet el – jelentette be Bódis József oktatási államtitkár kedden a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közoktatási konferenciáján.

A Terror Háza főigazgatója általános iskolában kizárólag magyar történelmet tanítana, és szakítana azzal a szemlélettel, hogy Magyarország eltérésben van Nyugat-Európához képest.

Azok, akik az oktatási reformok kapcsán nemzethalált vizionálnak furcsa tévedésben is vannak. Azt hiszik ugyanis, hogy attól, hogy valami elő van írva, azt a diákok meg is tanulják. Rettenetes tévedés. A gyerek szerencsére nem robot, amit kedvünkre programozhatunk, hanem egy önálló lény, aki a saját érdeklődését követi. A

- Vajon egy rátermett iskolaigazgató és egy lelkes tantestület képes arra, hogy megváltoztassa az oktatást?

- Senki más nem lehet képes rá, hogy megváltoztassa az oktatást. 

Ken Robinson közelmúltban megjelent  Kreatív iskolák – Az oktatás alulról szerveződő forradalmi átalakítása című könyvét

2018. november 26-án, hétfőn, 17:00 óraror az ELTE PPK Zöld vadon könyvtárában (Kazinczy utca 23-27, földszint) mutatja be Trencsényi László, Lannert Judit és a könyv szerkesztője, Tűrk Rita. 

Lassan-lassan alakul az új nemzeti alaptanterv, amelynek bevezetési időpontja továbbra is bizonytalan. Jövőre vagy egy évvel később? Az MTA legalább egy éves halasztást javasol.

Nem lesz „nulladik évfolyam” az általános iskolákban, az erről szóló részt legalábbis kihúzták az új Nemzeti alaptanterv (Nat) átdolgozott tervezetéből. Az óvoda és az általános iskola közé beilleszthető előkészítő évfolyam bevezetése ellen több szakmai szervezet tiltakozott az elmúlt hónapokban.

A magyar szakképzésre az elmúlt kilenc évben két személy nyomta rá markánsan a bélyegét: Orbán Viktor miniszterelnök és Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Kettejük közös műve az a 2010 őszén született megállapodás, amelynek következményeként bevezették az úgynevezett duális képzést, három évre csökkentették a szakképzés időtartamát, továbbá a harmadára vágták a közismereti órák arányát az oktatásban. Ez utóbbit az egyik legnépszerűbb és legsikeresebb iskolatípusban, az érettségit adó szakközépiskolában is csökkentették – ennek következtében lebutították az ott folyó közismereti képzést. A csökkentéssel új név is járt: immár szakgimnáziumnak hívják, a szakiskolát pedig átkeresztelték szakközépiskolának. Szakemberek szerint azonban ezek az elnevezések csak arra szolgáltak, hogy megtévesszék a szülőket. Mindezt a kormány tetézte azzal, hogy 2012 szeptemberétől 16 évre csökkentette a tankötelezettséget. Emiatt jelentősen nőtt a lemorzsolódás, számos fiatal választja a közmunkát a tanulás helyett.

Az új Nemzeti alaptanterv tervezete nem ígér valódi kitörést a magyar köznevelés nagyon elöregedett, egyoldalú és tantárgycentrikus útvesztőjéből – véli a Magyar Művészeti Akadémia (MMA)

2030-ig szóló szakképzési programot dolgozott ki a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége. Ennek az volna az alapja, hogy a fiatalok 85 százaléka szerezzen érettségit. De hogyan lehetne ezt megvalósítani? Gablini Gábort, a szervezet alelnökét arról is kérdeztük: ha ilyen céljaik vannak, akkor az MGYOSZ vajon miért hallgatott akkor, amikor a kormány 16 évre csökkentette a tankötelezettséget?

Az új Nemzeti alaptanterv (Nat) 2019-es bevezetésére nem fog sor kerülni – jelentette ki Pósán László, az Országgyűlés Kulturális Bizottságának fideszes elnöke a bizottság hétfői ülésén, ahol Hiller István (MSZP) érdeklődött arról a kormánypárti képviselőktől: mikor kerülhet nyilvánosságra a Csépe Valéria professzor és szakértői csapata által kidolgozott Nat-tervezet kormány által átírt változata? – A tervezetről zajló vita még nem ért véget, továbbra is zajlik – fogalmazott Pósán.

"Egy jól kormányzott és integráló iskolarendszerben az iskolák átalakítása egy több évtizedes fejlesztési folyamat eredménye lehet." Radó Péter oktatáskutató arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen oktatás kínál megoldásokat a jövő problémáira.

– A tankötelezettség korhatárának 16 évre csökkentése valóban helytelen lépés volt. Joggal és okkal lehet szidni azt a kormányt, amelyik ezt megtette – jelentette ki Pokorni Zoltán, egykori fideszes oktatási miniszter, Budapest XII. kerületének jelenlegi kormánypárti polgármestere.

A pedagógusok jelentős része örömmel fogadta a tankötelezettségi korhatár leszállítását, mert így nem kell még két évig bajlódniuk a „problémás” gyerekekkel. Most látjuk, micsoda ára van: évente tízezer gyerek megy a lecsóba. Évente tízezerrel növeljük a majdani munkanélküliek és közmunkások táborát – fogalmazott a Pokorni, de nem állt meg itt. Szerinte jogosan lehet „korholni” a politikusokat azért is, hogy 2010 után megszakadt az a ciklusokon átívelő folyamat, amelyben egyre többen juthattak be a felsőoktatásba.