Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Tanulmányok, elemzések

Cikkek

Hol, mit nyújt az iskola? – Térképen a 12 éves diákok matektudásának területi különbségei

2018.09.24

Budapest eredményei kimagaslóak, a nagyvárosok járásaiban pedig jobban megy a matek, mint az ország többi részén. Az abszolút pontszámok az ország gazdagabb térségeiben magasabbak, azonban ha a szülők társadalmi hátterének hatását kiszűrjük, más térképet kapunk. A főváros mellett az ország délnyugati-déli részén ad a legtöbbet az iskola és az élmezőnyben szerepel néhány járás az Észak-keleti végekről is.

 

ESETTANULMÁNY A TANKÖNYVPIAC ÁTALAKULÁSA A RENDSZERVÁLTÁSTÓL NAPJAINKIG

2018.07.03

Összefoglaló: A tanulmány bemutatja a magyarországi tankönyvpiac kialakulását, szereplõit és a piac napjainkig tartó fejlõdését. A tankönyvpiac számos, a hagyományos termékpiacoktól eltérõ jellemzõvel bír, amely alapvetõen a tankönyv speciális jellegével magyarázható. Az állam közvetett módon kijelöl és kötelez a tankönyv fogyasztására, miközben azt is meghatározza, milyen feltételeknek kell megfelelnie a piacra kerülõ tankönyveknek. Az, aki a piaci kínálatból a terméket (a tankönyvet) kiválasztja (pedagógus) nem azonos a fogyasztóval (tanuló), illetve azzal, aki a termékért fizet (szülõ, állam). Mindezek ellenére a tankönyvpiac egy szabályos piac, ahol az eladók (kiadók) különbözõ üzleti stratégiákat követve versenyeznek egymással. A tanulmány rávilágít arra a sajátos helyzetre amely a piaci mechanizmusok és az oktatáspolitikai célokat közvetíteni igyekvõ állami szabályozás együttes eredményeként áll elõ a tankönyvpiacon. Keywords: textbook, textbook market, market development, government control, market strategy Kulcsszavak: tankönyv, tankönyvpiac, piacfejlõdés, állami szabályozás, üzleti stratégia * A termék és szolgáltatás piacok átalakulása 1989 után címû, OTKA kutatás.

 

Azt senki sem köszöni majd meg, amit az oktatással tett ez a kormány

2018.03.21

Szinte semmi sem maradt a 2011 előtti oktatási rendszerből Magyarországon azon kívül, hogy az ma is lemaradásban van a 21. század szellemiségéhez és munkaerőpiaci igényeihez képest. Ám nemhogy nem javult a helyzet, hanem egyenesen romlott, amit ebben a cikkben tényekkel is alátámasztunk.

 

Tankönyvi terhelés az 1–8. évfolyamon

2018.03.07

Akár 1700 oldal (?!) is lehet az elsősök állami/kísérleti tankönyveinek terjedelme…
Tankönyvi terhelés az 1–8. évfolyamon
különös tekintettel a kísérleti/újgenerációs (átdolgozott) tankönyvekre

 

Változások az OFI 2017-ben megjelent középiskolai történelmi atlaszában a 2016-ban kiadott változathoz képest

2018.02.27

Hidas Gábor térképész elemzése a megújított középiskolai történelmi atlaszról

 

Elveszett illúziók

2018.01.11

Vitairat a magyar szakképzésről

Ha a magyar szakképzés mai állapotáról beszélünk, nem kerülhetjük meg, hogy egy pillantás erejéig látleletet készítsünk az elmúlt közel harminc év szakképzés politikájának mérföldköveit jellemző szakképzési modellekről. Azért nem tekinthetünk el ettől a kórtörténettől, mert politikai-ideológiai elköteleződés nélkül szakemberként nagyjából hasonló időszakot töltöttem a szakképzés frontvonalában és egyetlen kurzus sem vette a fáradtságot, hogy tanuljon a tévedésekből és a hibákból, leginkább a politikai-ideológiai prioritásoknak megfelelően a szakképzési politika a maga képére formálta a magyar szakképzési rendszert.

2018. január

 Dr. Szilágyi János

 

TANOSZ által - 2017-11-07-én - kért közérdekű adatok a 2017/18-as tanév tankönyvforgalmáról

2017.11.28

Forrás: KELLO tankönyvrendelési felület 2017-10-01 zárás utáni adatok

 

Az iskola előtti nevelés és az alapfokú oktatás az Európai Unióban

2017.11.23

A tankönyvek kiválasztása

Az oktatási programok általában a pedagógusokra bízzák annak eldöntését, hogy használnak-e tankönyvet vagy sem (kivéve Görögországot), illetve azt, hogy melyik tankönyvet választják. Néhány országban a hivatalos hatóságok ugyanakkor szigorúan felügyelik a tankönyvkiadást, vagy úgy, hogy egy magánkiadónak adnak engedélyt a kiadásra, vagy úgy, hogy ezt ők maguk végzik el. Finnországban és Svédországban a tankönyveket kereskedelmi vállalatok adják ki. Norvégiában minden tankönyvet ellenőriznie kell a Nemzeti Oktatási Kutatások Központjának. Ez az előírás nem vonatkozik a kiegészítő jellegű anyagokra.

 

A svéd oktatási rendszer decentralizációja

2017.11.14

A svéd iskolarendszerben lezajlott decentralizálás nem volt egyedülálló, párhuzamai megtalálhatók más országok oktatási rendszereiben csakúgy, mint a svéd államigazgatás egyéb területein. A decentralizáció tehát politikai törekvés lett, egyszersmind fontos eszköze bizonyos egyéb célok elérésének, mint például:

  • nagyobb mozgástér biztosítása a helyi igények és szükségletek kielégítésére való tekintettel
  • az állampolgári befolyás növelése és a lakosság, valamint a hatóságok közti kapcsolat javítása
  • hatékonyabb kormányzás a döntési mechanizmusok és útvonalak lerövidítésével

A 70-es évek végén egyre erőteljesebben fogalmazódott meg a kritika az általános iskolai képzéssel szemben, mely szerint az nem biztosítja az alapvető készségek elsajátításának lehetőségét minden gyerek számára. Az 1980-ban az általános iskolákban bevezetett új tanterv már magában foglalta azokat a legfontosabb alapelveket, amelyeket az 1970-es vizsgálat jelentésében előterjesztett. A legfontosabb változás a tantervi célok eléréséhez megválasztható eszközök és módszerek elvi liberalizálása lett. A hasonló szellemben megreformált tanterv a gimnáziumok számára csak a 80-as évek végén készült el, és a decentralizálás útján nem is jutott olyan messzire – tekintettel a szakosodási lehetőségek gazdag variációira és a gimnáziumi képzés munkaerőpiaccal való kapcsolatára.

 

Mitől jobbak a finn diákok?

2017.11.13

A tanítás a tanterveken alapul, van egy országos alaptanterv, az egyes körzeteknek is van tantervük, és magának az iskoláknak is, a tanár azonban teljes szabadságot kap, olyan módszerrel és eszközökkel tanít, amelyeket megfelelőnek tart a gyerekek számára. A tankönyvválasztásban is teljes szabadság van, sőt van olyan tanár, aki tankönyvet sem használ, hanem a legújabb digitális eszközökkel tanít. Az internet és az e-könyvek használata más digitális technológiákkal is egyre inkább terjedőben van a finn oktatásban. Finnországban nem ellenőrzi az állam a tankönyveket, a szabad piacon a megfelelő színvonal biztosítása a kiadók felelőssége. A finneknél nincs tanfelügyelői rendszer, de a tanárok munkáját mérik, ellenőrzik, s állandó továbbképzésekben részesülnek.

 

1 | 2 | 3 | 4

Következő »