TANOSZ

Az Emmi honvédelmi intézkedési terv kidolgozására szólította fel az iskolákat, óvodákat. Ezt az adminisztratív terhet azért kapják a nyakukba a pedagógusok, hogy növekedhessen a félelem. Vélemény.

"A hagyományos munkaformákon kétségtelenül lazítani kell. Az új egyensúly része, hogy az iskolai munkaformák egy része átalakul. Erre azért is van szükség, hogy személyesebb, hatékonyabb „deep learning” (alapos tanulás) jöhessen létre. Erre nincs mód a 45 perces tanórák rendszerében, így akik igazán előre haladtak ebben a világban, azok ezt a rendszert részben felbontották. Helyette kurzusok vannak, amiknek egy része választható (a finneknél például 40%), vagy akár több hétig tartó projektmunkák. Nálunk blokkosításokkal próbálkoznak, vagy egy jófej tanár beáldozza az osztályfőnöki óráját, duplaóráját, tehát a porosz rendszer repedéseibe igyekeznek becsempészni új dolgokat."

Úgy véli: az egészségügyet, az oktatást, a kutatás-fejlesztést és az innovációt is tudatosan rombolja le a kormány.

Érjük el, hogy vonják vissza a leiratot! - írja az intézmények igazgatóinak a Civil Közöktatási Platform.

A tankönyvpiac államosítását a kormány mindvégig azzal indokolta, hogy ezzel olcsóbban juthatnak tankönyvekhez az iskolák, a diákok pedig ingyen kapják kézhez a könyveket. Rétvári Bence szintén csütörtökön jelentette be, hogy az idei költségvetésben 12 milliárd forint jut az ingyenes tankönyvekre. Az „ingyenességgel” azonban több gond is van.

A kormány belátta: a nagy erővel áthajtott NAT nem hozta meg a várt eredményeket, ezért most  új nemzeti alaptanterv van készülőben. Az ilyen, elvileg hosszú évekre szóló dokumentumnál mindenesetre furcsa, hogy gyakorlatilag ugyanaz a kormány a saját korábbi alaptantervét kidobja. De valószínűleg még mindig jobb, hogy belátta a tévedését és újat készít, mint ha görcsösen ragaszkodna a régihez. Mindennek azonban a gyerekek százezrei isszák meg a levét, a jövőjüket teszik kockára e kísérletezgetésekkel.

A Civil Közoktatási Platform fontosnak tartja, hogy a közvélemény megismerhesse a pártok oktatáspolitikai elképzeléseit. Éppen ezért meghirdettünk egy négy alkalomból álló rendezvénysorozatot, ahová meghívtuk a parlamenti választásokon indulni kívánó pártok képviselőit. 10 párt – a Demokratikus Koalíció, az Együtt, a Jobbik, a Lehet Más a Politika, a Liberálisok, a Magyar Szocialista Párt,  a Modern Magyarország Mozgalom, a Momentum, a Párbeszéd Magyarországért és az Új Kezdet  – elfogadta a meghívásunkat, sőt mi több, már le is zajlott két sikeres találkozó (beszámolónkat honlapunkon olvashatod).

Mind a négy alkalom a sajtó nyilvánossága előtt zajlik. A részvétel ingyenes, de regisztrációt kérünk ezen az oldalon.

A pedagógusokat kell helyzetbe hozni: javítani kell társadalmi és anyagi megbecsülésüket, és el kell látni őket a hatékony tanári munkához szükséges tudással és eszközökkel. Nem lehet elvárásokat támasztani, ha nem teremtjük meg a feltételeket – mondta el lapunknak Csapó Benő professzor, akit az oktatást mérő számok mögötti folyamatokról kérdeztünk.

Vége van az átmenet nehézségeinek, megszűntek a működési problémák, bejáratott rendszerben folyik a tanítás, a köznevelés átalakításával jelentős terhet vettek le az önkormányzatok válláról...

Egyre népszerűtlenebb hiányszakmák, eredménytelen Hídprogram, lemorzsolódás, elöregedő pedagógusok - ez jellemzi a szakképzést egy a kormánynak készült, nem nyilvános jelentés szerint.

A pedagógusokat kell helyzetbe hozni: javítani kell társadalmi és anyagi megbecsülésüket, és el kell látni őket a hatékony tanári munkához szükséges tudással és eszközökkel. Nem lehet elvárásokat támasztani, ha nem teremtjük meg a feltételeket.

A tanulócsoportok jóval nagyobb szabadságot biztosítanak az oktatóknak és a gyerekeknek, mint a hagyományos iskolák, és pótolják az alternatív iskolákat is több régióban.

Humánerőforrás problémák is vannak az oktatásban, ugyanis egyre kevesebb a tanár, miközben az állomány elöregszik. A középfokú oktatásban teljes és részmunkaidőben foglalkoztatott pedagógusok száma a 2015-ben és a 2016-ban kezdődő tanév között 300 fővel csökkent, míg 2007 és 2016 között összesen 3900 fővel apadt a számuk.

Mi a baj az irodalomoktatással, és hogyan lehet megszerettetni a gyerekekkel a kötelezőket?

Vitairat a magyar szakképzésről

Ha a magyar szakképzés mai állapotáról beszélünk, nem kerülhetjük meg, hogy egy pillantás erejéig látleletet készítsünk az elmúlt közel harminc év szakképzés politikájának mérföldköveit jellemző szakképzési modellekről. Azért nem tekinthetünk el ettől a kórtörténettől, mert politikai-ideológiai elköteleződés nélkül szakemberként nagyjából hasonló időszakot töltöttem a szakképzés frontvonalában és egyetlen kurzus sem vette a fáradtságot, hogy tanuljon a tévedésekből és a hibákból, leginkább a politikai-ideológiai prioritásoknak megfelelően a szakképzési politika a maga képére formálta a magyar szakképzési rendszert.

2018. január

 Dr. Szilágyi János

Azt, hogy mennyire üdítő, ha a megszokottól eltérő szempontok is előkerülnek egy vita során, fiatal diákparlamenti képviselők felszólalásai bizonyították egy szombati oktatáspolitikai rendezvényen. A Civil Közoktatási Platformnak (CKP) a pártok tervezett oktatáspolitikájáról szóló rendezvénysorozatán az esélyegyenlőtlenség, az iskolaszerkezet és a szakképzés témája került terítékre. Kiderült: az ellenzéknek lehetne közös koncepciója az oktatáspolitikára, de az oktatáskutató szerint a kiindulóponton érdemes lenne változtatni.

A 168 Óra húsz kérdésből álló kérdőívvel fordult az ellenzéki pártokhoz annak feltérképezésére, kialakítható-e konszenzus oktatáspolitikai elképzeléseiket illetően. ...

12. Egyetértenek-e azzal, hogy az iskolák szabadon választhassanak a tankönyvpiac akkreditált kötetei közül?
....

Magyarországot külön is kiemeli az elemzés. Mint írták, a mienk az egyik olyan ország, amely ígéretes sikertörténet is lehetett volna az előző évtizedekben, mostanra mégis egy autoriter rendszer felé halad. Az ország populista vezetői konszolidálták a hatalmukat, közben viszont meggyengítették a demokratikus intézményrendszert, és már törvényi szinten is támadják a civil szervezeteket.

Több ezer fiatal, elsöprő többségében gimnazista tüntetett a Független Diákparlament felhívására péntek délután a Parlamentnél. A többségében középiskolás szónokok és résztvevők egy jobb, modernebb, életre nevelőbb, demokratikusabb, felesleges terhelésektől mentesebb és gyerekközpontúbb oktatási rendszerért mentek az utcára, illetve sztrájkoltak a pénteki tanítás nap helyett. 

Habár a magyar reformok a német "duális képzést" tekintik mintának, attól nagyon messze van a hazai oktatás. Köllő János kutatásában arra jut, hogy a szakképzésen belüli közismereti óraszám csökkentése után a magyar diákok kevesebb ilyen jellegű tanóra után lépnek ki a munkaerőpiacra, mint amennyit a német szakmunkástanulók a képzésbe lépés előtt kaptak.