"Tudni kell, hogy mi hol van benne, nehogy azzal menjen az idő az írásbelin, hogy azt nézegetik, pontosan mi merre van az atlaszban" - mondta a történelmi atlasz használatáról Kiss János, a Studium Generale történelem szekciójának vezetője, aki azt tanácsolja, hogy érettségi előtt legalább 2-3-szor nézzék át az atlaszokat a vizsgázók.

Hiába ígérték idén tavaszra, csak nyár végén mutatják be az új Nemzeti alaptanterv (NAT) koncepcióját – értesült lapunk. A NAT-tal kapcsolatos munkálatokra rálátó forrásunk szerint a késlekedés egyik oka az, hogy a kormány ugyan már kapott egy előzetes tervezetet, de a választások előtt nem nagyon foglalkozott az alaptantervvel, amely azt határozza meg, mit tanítsanak az általános- és középiskolákban. Ráadásul a fejlesztések irányában is vannak még kérdőjelek, ezek feloldásához kormánydöntésekre van szükség. Ilyen el nem döntött kérdés például a kilenc évfolyamos iskola ügye.

Jól jártak a jogszabályok változásával azok a diákok, akik idén érettségiznek: gyakorlatilag bármilyen középiskolai történelmi atlaszt bevihetnek a történelemérettségire.

Az indoklás szerint a további problémák a következők: növekszik a korai iskolaelhagyók aránya, jelentősen torzult az oktatás szerkezete, a megbízható szakmai kontroll elmaradása miatt romlott a tankönyvek színvonala, a családi háttér egyre jobban meghatározza a tanulók kilátásait, növekedtek a régiók, illetve az iskolák közötti különbségek.

Az érettséginél különösen fontos, hogy a diákok az ország minden iskolájában azonos feltételek mellett vizsgázhassanak, senki ne kerüljön hátrányba. Egy budapesti középiskola diákjai a jelek szerint szerdán hátrányba kerültek a többiekkel szemben, mert az érettségi közben végül elvették tőlük azt a történelmi atlaszt, ami kronológiát is tartalmaz.

Elkezdték elraktározni az iskolák a jól bevált tankönyveket, mert jövőre jobbára csak a kétes minőségű állami kiadványokat rendelhetik. Az apparátus igyekszik keresztbe tenni ennek.

Adják le a kronológiát tartalmazó atlaszt, mert ezt mégsem használhatják - ezt kérte az egyik budapesti gimnázium tanára a középszinten érettségizőktől.

Fontos állomásához érkezik a tankönyvpiac államosítása, ugyanis augusztusban jár le a magánkiadók közismereti tankönyveinek engedélye. A korábbi visszautasítások ellenére néhány magánkiadó – a tankönyvrendeletre hivatkozva – május 3-ig mégis benyújtotta a hosszabbítási kérelmet. Ha az állam ismét elutasítja őket, ez lehet az utolsó tanév, amikor magánkiadók közismereti tankönyvei még szerepelnek a listán. A lejáró engedélyű könyvek a következő tanévben még használhatók, mégis volt egy-két tankerület, amely az áprilisi tankönyvrendelésnél már inkább nem kért belőlük.

Az idei érettségi időszakban is sikerült zavart okozni a jogszabályok folyamatos módosítgatásaival. Ennek következtében a tegnapi (2018. május 9.) történelem írásbeli érettségi vizsga sem volt botrányoktól mentes.

„Az érettséginél különösen fontos, hogy a diákok az ország minden iskolájában azonos feltételek mellett vizsgázhassanak, senki ne kerüljön hátrányba. Egy budapesti középiskola diákjai a jelek szerint szerdán hátrányba kerültek a többiekkel szemben, mert az érettségi közben végül elvették tőlük azt a történelmi atlaszt, ami kronológiát is tartalmaz.” (Index)

Az érettségi elnökök számára kiadott idei hivatalos tájékoztató is idézi a vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet 3. §-át, amely szerint: 

A 2017/2018. tanév vizsgaidőszakaiban az érettségi vizsgán az állami tankönyvfejlesztésért és kiadásért felelős szerv által kiadott, kronológiai adattáblázatot nem tartalmazó középiskolai történelmi atlasz és a 2017/2018. tanévi vagy azt megelőző tankönyvjegyzékeken szereplő középiskolai történelem atlaszok is használhatóak.

Ugyanez megtalálható az Oktatási Hivatal honlapján a Tájékoztató a 2018. május-júniusi érettségi vizsgaidőszakban használható történelmi atlaszokról (módosítva 2017. október 4-én) cím alatt.

Ezzel szemben az Oktatási Hivatal honlapjáról elérhető érettségi vizsgatárgyak történelem írásbeli vizsga vizsgaleírásában csak az a szabály érhető el, amely a 2018. évi tavaszi érettségi időszakot követő vizsgákra érvényes, mely szerint:

Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk.

A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között, és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja. Vizsgázónként szükséges segédeszköz az állami tankönyvfejlesztésért és kiadásért felelős szerv által kiadott, kronológiai adattáblázatot nem tartalmazó középiskolai történelmi atlasz, amelyről a vizsgázó gondoskodik; továbbá vizsgacsoportonként legalább három példány helyesírási szótár, amelyet a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosít.

Egyesületünk kötelességének érzi, hogy rámutasson ezekre az anomáliákra, mert ezekben az ügyekben sajnos a magyar oktatásirányítás nem érzi cselekedeteinek súlyát, és nem is vállalja a felelősséget az okozott zűrzavarért.

Budapest, 2018. május 10.

Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete

(TANOSZ)

Eddig egyetlen bejelentés sem érkezett az Oktatási Hivatalhoz (OH), senki nem jelezte, hogy a felügyelő tanárok nem engedték használni a kronológiát tartalmazó atlaszt a szerdai töriérettségin - közölte az OH az Eduline-nal.

Nemcsak egy budapesti, hanem egy zalaegerszegi iskolában is elvették a kronológiát tartalmazó atlaszt a szerdai történelemérettségin - erről számolt be az Eduline-nak egy diák. Pedig rendelet szól arról, hogy a 2018-as tavaszi érettségin a "régi", évszámokat tartalmazó atlaszokat is használhatják a diákok.

A PISA-teszteken az uniós cél az volt, hogy 2010-re a kettesek aránya mindenütt 10% alá csökkenjen az oktatásban, de 5 évvel később, 2015-ben a magyar arány mindhárom területen több mint 25%. Már az Akadémia is beavatkozna a magyar oktatás színvonalában.  

„Az idei érettségi időszakban is sikerült zavart okozni a jogszabályok folyamatos módosítgatásaival. Ennek következtében a történelem írásbeli érettségi vizsga sem volt botrányoktól mentes” – írja közleményében a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete, utalva arra, hogy egy budapesti és egy zalaegerszegi iskolában nem engedték, hogy a diákok a kronológiát tartalmazó atlaszt használják.

Újabb diák számolt be arról, hogyan vették el tőle a történelemérettségin a kronológiát tartalmazó atlaszt, amelyet pedig - egy ősszel módosított jogszabály alapján - az idei májusi-júniusi érettségiken még használni lehetett volna.

A magyar hagyományokra épülő, korszerű oktatás megteremtését jelölte meg célként az óvodától a diplomaszerzésig Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának miniszterjelöltje meghallgatásán, az Országgyűlés kulturális bizottságában hétfőn.

Látszólag nem olyan nagy jelentőségű ügy, amiről ez az írás szól, mégis emberek sorsa múlik rajta, és jól rávilágít arra, hogy bizonyos helyzetekben hiába vannak jogszabályok és elkötelezett hivatalok, a jogok és az egyenlő esélyek nem tudnak érvényesülni.

A diák egy explicit jogszabálysértésről számolt be, ami az érettségijén történt. Ahogy ebben a cikkben is megírtuk, az idei történelem írásbelin egy minisztériumi rendelet alapján használni lehetett a régebbi iskolai történelmi atlaszt, amiben még benne vannak a fontos évszámok, a történelmi kronológia. Azt talán mindenki érti: nagyon nem mindegy egy kiélezett vizsgahelyzetben, hogy néhány évszámot fel lehet-e lapozni ott helyben, vagy sem.

Időpontja: 2018. május 17-én 10 órai kezdettel

Rendezvényünk színhelye: a Műszaki Kiadóban (1032 Budapest, San Marco u. 57.)

Közgyűlésünk tervezett napirendje:

10:00 – 12:00 Közgyűlés

10:00 – 10:30 Regisztráció, az esetleges elmaradt tagdíjak rendezése

10:30 – 11:30

Létszámfelmérés, napirendi pontok ismertetése,

jegyzőkönyvvezető és szavazatszámlálók megválasztása

1. Az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az Egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentése (2017. évi mérleg és eredmény)
2. Az éves költségvetési terv
3. Tájékoztató az évre tervezett további feladatokról és programokról
4. Vita és szavazás a beszámolók elfogadásáról

11:30 – 12:00

5. A 2018 / 2019. tanévi tankönyvrendelések tapasztalatairól
6. Egyebek, hozzászólások
7. Zárszó

Csak bajuk ne legyen belőle - ösztönösen ez jutott eszembe április elején, amikor először láttam az interneten Molnár Áron (noÁr) klipjét. A fiatal színész rappelve vette sorra a magyar oktatásügy megannyi problémáját, precízen lajstromozva mindent a lexikális tudás fölösleges sulykolásától a pénzhiányon át a szegregációig és szegényellenességig. Miközben noÁr az elméleti tesi bornírtságára vagy a funkcionális analfabétáknak a végzettek közötti egyharmados arányára hívta fel a figyelmet, szorongva néztem körülötte a pesti Vörösmarty Gimnázium enteriőrjeit. Csak bajuk ne legyen belőle.