TANOSZ

A magyar oktatási rendszerről tart nyílt fórumot szombaton a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Civil Közoktatási Platform, amelyre meghívták a politikai pártokat is. A Fidesz és a KDNP már jelezte, hogy nem vesz részt rajta.

Több tagtársunk is jelezte, érdeklődésükre a Oktatási Hivatal közölte, a közelgő tankönyvrendelési időszakot megelőzően az EMMI nem ad ki miniszteri felhívást tankönyvfejlesztésre.

Emlékeztetőül jegyezzük meg, hogy a 2015. március 10-én Balog Zoltán miniszter által kiírt felhívásban a  kiadványok benyújtási határidejeként 2015. március 18. (!) szerepelt. A 2016-ban kiírt miniszteri felhívás tárgya pedig mindössze a nemzetiségi, a sajátos nevelési igényű tanulók oktatása, az idegen nyelv, a hazafias nevelés és a pénzügyi és vállalkozási ismeretek témakörére szorítkozott. Ezek után talán nem meglepő, ha miniszteri felhívást tankönyvfejlesztésre már sem az elmúlt évben, sem idén nem adott ki az EMMI, bár amint az államtitkárság TANOSZ részére küldött korábbi leveléből kiderül, „A magánkiadóknak jelenleg is lehetőségük van új közismereti tankönyv engedélyeztetésére a miniszteri felhívásban megjelölt kerettantervek tekintetében.” (Dr. Palkovics László államtitkár 2017. november 29.)

Minden tagtársunk szíves figyelmébe ajánljuk a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény 7. § (2) bekezdését.

A Civil Közoktatási Platform közérdekű kérdésekkel fordult Balog Zoltánhoz a tartalmi szabályozás tervezett változásaival kapcsolatban.

Tekintettel a hátralévő, rendkívül kevés időre – 7 kérdéskörben várunk választ Balog Zoltántól:

• Van-e már hivatalos döntés a 2019. szeptemberi 1-i kezdésről?
• Kik, milyen szervezeti keretben és milyen határidővel írják meg a szükséges dokumentumokat, illetve a megfelelő jogszabályokat?
• Milyen ütemezéssel kívánják megoldani, hogy a fenti határidőre előálljon a Nemzeti Alaptanterv, annak alapján elkészüljenek a kerettantervek, az iskolák létrehozzák helyi tantervüket, és rendelkezésre álljanak a megfelelő, NAT-kompatibilis tankönyvek?
• Hogyan kívánják előkészíteni, bevezetni az általános iskola végére tervezett kimeneti standardokat (feltehetően valamiféle alapvizsgát), amelyek kidolgozása szintén a fenti projekt feladata?
• Milyen elemzésen alapul a kimeneti standardok szükségessége, terveznek-e erről az alapvető változtatásról valamilyen vitát?
• Készül-e újabb NAT- koncepció, vagy a korábban napvilágra került anyagot kell annak tekintenünk?
• Várható-e a koncepcióról komoly – alternatívák felvetésére is, vitára is módot adó, megfelelő időtartamú – társadalmi egyeztetési folyamat, amelynek eredményeit a minisztérium figyelembe tudja venni?

„Az Oktatói Hálózattal közösen felmutattuk az Oktatási Minimumot, melyhez Magyarország összes, demokratikus ellenzéki pártja csatlakozott. Úgy gondoljuk, Magyarországon csak akkor lesz korszerű, gyermekközpontú, hatékony oktatási rendszer, ha ezek a pártok kerülnek kormányra.”

Heti 35-36 órán át az iskolapadban ülő középiskolások, egyre kevesebbet érő pedagógusbérek, alulfinanszírozott oktatás, fenntarthatatlan iskolarendszer – többek között ezeket sorolták a magyar közoktatás rendszer égető problémái közé a Civitas Intézet oktatási konferenciájának résztvevői.

Tíz éve az interaktív táblák számítottak a legmenőbb dolognak, aztán a feleltetőrendszerek, majd a tabletek, a mobiltelefonos tanítás, a robotok használata és a virtuális valóság. Jól látszott ez a világ legnagyobb oktatástechnikai vásárán, a BETT-en (British Educational Training and Technology Show) is.

A korábbiaknál sokkal kevesebb olyan kiállító volt, akik oktatási tartalmat vagy éppen ahhoz kapcsolt tesztelő rendszereket kínáltak. Az egyik ilyen - és nagyon népszerű! - a magyar Mozaik Kiadó standja volt, akik a hazai tankönyvpiacról kiszorultak, de sikerült nemzetközileg jelentős kiadóvá válniuk. A konkrét tartalmak helyett inkább olyan eszközök voltak jellemzőek, amikkel a tanár maga készíthet tananyagot. Mindenhol hangsúlyozták, hogy a hatékony tanítás legfontosabb eleme a tanári autonómia és a bizalom, hogy a tanár ismeri a legjobban a diákjait.

Kreatív és kritikus szakértők nem kellenek, mindenben a kormányzati akarat érvényesül, az elnök felett pedig nincs belső kontroll – tálalt ki a testület korábbi oktatási igazgatója.

A kerekasztal-beszélgetés egyik hangsúlyos gondolata a pedagógusok önállóságának visszaállítása volt. Az ellenzéki politikusok szerint az egyentankönyvek gátolják a tanárok egyéni képességeire építő oktatást.

 Hoffmann Rózsa kijelentette, hogy a diákok véleménye nagyon fontos, ő ezt képviselte tanárként, igazgatóként és a később oktatási államtitkárként is ezen az állásponton volt, számtalanszor tárgyalóasztalhoz ült a diákokkal. Szerinte az oktatásért felelős miniszter is ezt teszi. Azt nagyvonalúan elfelejtette megemlíteni, mennyire meglepte, hogy Debrecenben egyszer diákok fogadták, akiket arra kért, párbeszéd előtt küldjék el neki e-mailen a kérdéseiket, és arra sem tért ki, hogy már távozó államtitkárként ő adta meg a kegyelemdöfést a tanszabadságnak tankönyvpiac felszámolásával.

A világ szinte minden országában, az Amerikai Egyesült Államoktól Szingapúron és Kínán át Lengyelországig mindenki arról beszél, hogy alapjaiban kell megreformálni az oktatást, hogy az emberiség alkalmazkodni tudjon a 21. századhoz.

Magyarországon 100 diákból 14  tudta elérni ezt a szintet, amit egyébként a későbbi sikeres boldogulás szintjeként határoztak meg. Ezzel a 35 OECD-tagország közül a 32. helyezést értük el. Ezek szerint a magyar gyerekeknél csak a mexikói, chilei és török gyerekeknek van nehezebb dolga.

„Szerinted mi az oka az egyre jobban terjedő terrorizmusnak?” – kérdezik a Toldit elemző hatodikosokat az állami tankönyvben.

Ebben a 25 oldalas dokumentumban összeszedték azokat a javaslatokat, amelyek teljesítését kormányra kerülése esetén mindegyik párt vállalni tudja.

Az aláírásról és a sajtótájékoztatóról, az Oktatási Minimum létrejöttének jelentőségéről részletes tájékoztató olvasható itt; a dokumentumban foglaltak összefoglalása itt olvasható.

Nem tartjuk jó ötletnek, hogy egy 12-13 éves gyereknek a Toldiból vezetik le a terrorizmust – így reagált a Népszavának Kereszty Péter, a Tankönyvesek Országos Szakmai Szövetségének (TANOSZ) elnöke arra, hogy egy hatodik osztályosoknak szóló irodalomkönyv egyik kérdése kapcsolódási pontot hozott Toldi és a terrorizmus között.

Sem kormányzati, sem kamarai szinten nincsen vízió, hogy hova jusson el az ország szakképzése 15–20 év múlva. Ezért nagyon komoly árat fogunk fizetni: az okostechnológiai forradalom, a tudásalapú gazdaság már nem működhet a régi szakképzési filozófia szerint.

A Civitas Intézet A magyar oktatás jelene és lehetséges jövői címmel rendezett konferenciát, amely az országgyűlési választásokat előkészítő sorozatának egyik állomása volt. A konferencián részt vett több oktatással foglalkozó civil szervezet képviselője, valamint a pártok szakpolitikusai. Az előadók az közoktatásban, a szakképzésben és a felsőoktatásban jelenlévő problémákról beszéltek, a politikusok a szakpolitikai elképzeléseiket ismertették.

Ha egy eposz, egy regény vagy egy dráma eltávolítja, nem pedig közelebb hozza a diákokat az olvasáshoz, és az a mű az érettségin sem kötelező, akkor ki kell hagyni. Mert még mindig jobb, ha egy művet nem ismertetünk a diákokkal, mint ha megutáltatnánk velük – mondta Fenyő D. György, a Magyartanárok Egyesületének alelnöke az Eduline-nak a szakgimnáziumi magyartanításról.

Láthatnánk a pedagógust, aki tudná, hogyan képes jobban tanítani különböző gyerekeknek, de nem választhat a tankönyvek közt. Láthatnánk a testnevelőt, akinek a folyosón kell tornaórát tartania, mert egy fővárosi minisztérium V. emeletének légkondis irodájában jó ötletnek tűnt a mindennapos tesi, csak arra nem gondoltak, hogy bár tanárokat fel lehet venni, a legtöbb iskolában egyszerűen nincs elég terem.

Itt a szülők jogáról is szól a történet. Arról, hogy a maguk részéről óhajtják-e a gyermeküket olyan iskolába járatni, ahol a tanrend tárgyai között szerepel, vagy tanrendbe iktatva szerepel a hitoktatásnak a kérdése.

A sajtóban megjelent kritikákra honlapján reagált az Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézete, mint az állami tankönyvfejlesztést végző intézet. Cáfolja mind a két tankönyv esetén, hogy abban aktuálpolitikai szándék jelent volna meg.