TANOSZ

Nem pusztán a konkrét megfogalmazások rosszak, hanem az irány – írja elemzésében  a magyar oktatási rendszer tartalmi szabályozásával kapcsolatos koncepciót és az azzal összefüggő egyes stratégiai kérdéseket tárgyaló dokumentumról Nahalka István.

Tizenöt pontban foglalta össze a problémákat az új Nemzeti alaptanterv koncepciójáról szóló elemzésében Nahalka István oktatáskutató, a Civil Közoktatási Platform szakértője, aki többek között azt írja, az új alaptanterv számos fontos kérdéssel egyáltalán nem foglalkozik, és a hosszabb tanév bevezetésének szükségességét sem tudja érvekkel alátámasztani.

Óravázlatokat ad közre a Magyartanárok Egyesülete Krasznahorkai, Tóth Kriszta vagy épp Térey tanításához.

A csütörtöki és pénteki évnyitókkal elkezdődött az új tanév – 751 ezer általános iskolás, 78 ezer szakközépiskolás, 5800 szakiskolás, 182 ezer gimnazista és 168 ezer szakgimnazista ül be a padokba jövő héten, amikor valójában megindul a tanítás.

https://szuloihang.hu/doc/civilradio-20170901-szh.mp3

Idén is megrendezik a Nyelvparádét, szeptember 8. és 10. között a Millenárison hazai és külföldi nyelvtanfolyamokkal, próbanyelvvizsgával, nyelvtanulási segédeszközökkel, bemutatóórákkal, nyelvkönyvekkel és online tanulási lehetőségekkel várják a látogatókat. Van miben fejlődni, a magyaroknak mindössze 37 százaléka beszél valamilyen idegen nyelvet.

Levélben kéri Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkárt a Civil Közoktatási Platform (CKP), hogy a Csépe Valéria által vezetett szakmai csoport mellett bízzon meg egy másik szakmai csoportot is az új Nemzeti alaptanterv kidolgozásával. Leírták a helyettes államtitkárnak, szerintük hogyan kellene megalkotni az alaptantervet.

A döntést a Magyar Közlöny tegnapi számában közölték. A 2017-es költségvetésben eddig közel 4,9 milliárdot szántak hit- és erkölcstanra, most ez összeg túllépését engedélyezte a kormány, aminek köszönhetően összesen már akár 6,6 milliárdnyi közforint is fordítható a célra.

A kötelező angolérettségi nyilván jó angoltanítást, felkészült tanárokat, használható tankönyveket és segédanyagokat is kíván. Ám kevés hasznosabb befektetés van a jövőbe. Ha az angol kötelező érettségi tárgy lesz, akkor valamilyen szinten azok is megtanulják, akiknek nincs pénzük különórára, és akik olyan környezetben nőttek fel, ahol nincs igény az idegennyelv-tudásra.

Noha a minisztérium teljes nyilvánosságról beszél, továbbra sem árulják el, kik dolgoznak majd az új Nemzeti alaptanterven, mire költik a 2,4 milliárdos uniós forrást.

Az új NAT fejlesztése az Eszterházy Károly Egyetemen, uniós támogatással valósul meg, ezzel kapcsolatosan minden információ nyilvános. A projektrészre elnyert, vissza nem térítendő támogatás összege 2,4 milliárd forint, a támogatás mértéke 100%.  A projekt nem csak a NAT megalkotására terjed ki, hanem a kerettantervek kidolgozására, és pedagógusok felkészítésére is. Ez számos pedagógiai szakember, fejlesztő, egyetemi professzor, tanügyigazgatási szakértő, gyakorló pedagógus bevonásával fog megtörténni.  A megvalósítás tervezett befejezése 2020. október 31, de ez nem jelenti azt, hogy az új NAT bevezetése emiatt 2020-ra tolódna.

1. Visszaadnám a tanszabadságot a tanároknak, mert csak szabadon lehet alkotni. Jelenleg a pedagógus minden másodperce meg van kötve, megmondják, hogy milyen tankönyvből tanítson, mit és pontosan mikor. Pedig sem a gyerekek, sem az osztályok nem egyformák, nem mindenkivel lehet ugyanabban a tempóban haladni. És egyáltalán nem mindegy, hogy milyen tankönyvből történik mindez!
.
.
.

A Történelemtanárok Egyletével (és számos más, évtizedek óta működő pedagógus szakmai szervezettel) a minisztérium semmilyen módon nem egyeztetett a Nemzeti alaptanterv koncepciójáról - reagált a szervezet arra, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma azt közölte, az új alaptantervről folyamatos az egyeztetés magyar és külföldi szakemberekkel, civil és szakmai szervezetekkel.

„Semmiféle rend, semmiféle szakmai eljárás nem valósul meg, és szó sincs sem szakmai, sem társadalmi nyilvánosságról” - így reagált a Civil Közoktatási Platform arra a minisztériumi közleményre, mely szerint az új Nemzeti alaptanterv előkészítése a szakmai nyilvánosság teljes bevonásával történik.

A tankönyvhelyzet jelenlegi állapotának bemutatására néhány tankönyvforgalmi adatot teszünk közzé, mely a TANOSZ közelmúltban kapott közérdekű adatkikéréséből származik.

A tankönyvhelyzet jelenlegi állapotának bemutatására néhány tankönyvforgalmi adatot teszünk közzé, mely a TANOSZ közelmúltban kapott közérdekű adatkikéréséből származik.

Annak ellenére, hogy 2014-ben Hegedűs István, a tankönyvellátásért felelős akkori miniszteri biztos, többször is azt nyilatkozta, hogy 2015-re már legalább 80 százalékos lesz az állami kiadású tankönyvek aránya és ez évente növekedni fog, visszaesőben van az állami tankönyvek forgalma, valamint drámai mértékben csökkent a kísérleti tankönyvek rendelési darabszáma – derült ki a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete (TANOSZ) pénteki közleményéből.

Zűrzavaros tankönyvügyek
- A mindenki számára ingyenes tankönyv csupán illúzió, leginkább ingyenes könyvtárhasználatot jelent
- Bár az első két évfolyamban már nincsenek tartós tankönyvek, a nagyobbaknak is gondot jelent, hogy nem írhatnak a kiadványokba
- A kormány minden erőfeszítése ellenére nem csökken a magánkiadók részesedése, bár egyre több könyvnek jár le az engedélye