TANOSZ

„Megítélésünk szerint a szakképzésbe lépők számát növelhetné egy (…) kötelező jellegű felvételi rendszer, valamint a gimnáziumi keretszámok fokozatos korlátozásának bevezetése” – olvasható egy a Magyar Nemzet birtokába került, tavaly decemberi háttéranyagban, amit a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) készített. A nem a nyilvánosságnak szánt dokumentum több ponton is a Parragh László által vezetett Magyar Kereskedelmi és Iparkamara álláspontját tükrözi. Az elnök sokak fölháborodását vívta ki, amikor arról beszélt: óriási hiba, hogy nem záratnak be gimnáziumokat.

Két hete hagyta jóvá a kormány a Fokozatváltás a felsőoktatásban című stratégiájához tartozó cselekvési tervet. Lépni márpedig azonnal kéne, mivel a bolognai átállással súlyos károk keletkeztek, az egyetemek épp a gazdaság számára legfontosabb szakok esetén küszködnek sokrétű problémákkal. A tanári kar elöregedett, a diákság nem kellően felkészült, az eszközpark elavult. Ezt nem a kormány kritikusai állítják, hanem maga a kabinet.

Szeged - Utcakiállítás színesíti a belváros életét augusztus 20-ig Kass János, Szeged díszpolgárának tankönyv-illusztrációiból. A Varázs lakott a kezeiben című összeállítást Keresztes Dóra grafikusművész, egykori Kass-tanítván nyitotta meg szombaton a Dugonics téren.

http://csalad.hu/2017/07/03/a-diakok-85-szazaleka-ingyen-kapja-a-tankonyvet-a-kovetkezo-tanevtol

A Pedagógiai Oktatási Központok (POK) az Oktatási Hivatal jogszabályban meghatározott pedagógiai-szakmai szolgáltatásokkal kapcsolatos helyi feladatait (szaktanácsadók bevonásával) látják el.

Folytatódott a hazai könyvkiadás zuhanása. Az elmúlt öt évben nem csak a szegmens szereplőinek száma csökkent, hanem a nettó árbevételük is, és ezt csak fokozza az ágazaton belüli lánctartozás.

Hiba a most iskolába kerülőket a mai hiányszakmára képezni, inkább a digitális jövőre és robotizációra kellene az egész társadalmat felkészíteni.

Az egész magyar oktatáspolitika meghamisított tényekre épül. Ezek a koncepciók azt vetítik előre, hogy a szakképzettek majd leérettségiznek, és utána elmennek a felsőoktatásnak abba a szegmensébe, ami a szakmájukhoz passzol. Ezek hazugságok. Ha megnézzük a tanterveket, nyilvánvalóvá válik, hogy ezek a gyerekek alkalmatlanok lesznek a továbbtanulásra.

Bekerülni az ország 20 legjobb iskolájába óriási dolog, bárhol is van az adott iskola, bármilyen gyerekeket is tanít, bármilyen körülmények között. Nem egyértelmű, hogy jó helyzetű diákok és jó tanárok találkozása kiemelkedően jó iskolát eredményez. Ahhoz, hogy valaki benne lehessen a legjobbak között, folyamatos, kitartó és komoly munkát kell végeznie. Gratulálunk!

Nyelvtanulással a boldogulásért címmel hirdet 3,3 milliárd forint keretösszegű, a középiskolások tanórán kívüli nyelvtanulását segítő pályázatot az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) - közölte Novák Katalin család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkár.

Egyre több pénzt kapnak az egyházi iskolák, ahol egy tanulóra átlag 200 ezer forint jut, míg az állami iskolákban még 55 ezer se.

Csapatával radikálisan új szemléletű Nemzeti alaptantervet készít, elképzelésein olykor a szakemberek is felzúdulnak. Csépe Valéria, a köznevelés tartalmi megújításáért felelős miniszteri biztos időnként maga is szentségel az unokái tankönyvei miatt, és nemcsak a tananyag alapos kigyomlálását tartja szükségesnek, de pszichológusként abban is biztos, hogy képtelenség hétszer 45 percen keresztül koncentrálni. Az iskolai lövészetről nem egyeztetett vele a kormány, és bár ő is túlszabályozottnak tartja a rendszert, az autonómiát szerinte az is gátolja, hogy a tanárok egy része be sem tudja kapcsolni a számítógépet.

Az egész ország felkapta a fejét, amikor a Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium egyik végzős osztályának érettségiátlaga 4,98 lett.

Az életvitelt, etikát sem kellene kötelezően külön tanítani, hiszen egy jó tanár ezzel a saját óráin eleve foglalkozik. Persze mindehhez társadalmi konszenzus kellene, teszi hozzá, azaz: mit tartunk fontosnak, mik azok a tények, amelyeknek benne kell lenniük a tankönyvben. De a legfontosabb, hogy jöjjenek végre az új, tehetséges pedagógusok, mert nélkülük nem lesz, aki hitelesen átadhatja a tudást a mostani fiataloknak.

A szakképzési rendszer kudarcos átalakításának legfőbb jele, hogy akadályozza a gyerekek előrelépési lehetőségeit. A kormányzati szerencsétlenkedés nemcsak azzal megy szembe, amit az ország az Európai Unió pénzéért cserébe vállalt, hanem az elemi logikával is. A hazai szakképzés emiatt eleve vesztes tömegeket termel újra.

Január elsejétől még tovább szélesíti a kormány a kedvezményezettek körét

Maximálisan indokolt, hogy a szakképzéssel kapcsolatos irányítás átkerült a nemzetgazdasági tárcához, mert ennek az oktatási területnek szorosan össze kell kapcsolódnia a foglalkoztatási szakpolitikával. A Nemzetgazdasági Minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára elégedett a megújult, szakértők által ugyanakkor súlyos bírálatokkal illetett szakképzési rendszerrel, és abban sem lát problémát, hogy a Parragh László vezette iparkamarának szinte kizárólagos befolyása van a területtel kapcsolatos kormányzati döntésekre.

Az egész szemlélet rossz. A gazdasági fejlődés záloga nem az, hogy értelmetlen módon beterelünk gyerekeket egy olyan oktatási intézménytípusba, ami semmilyen garanciát nem ad arra, hogy a végén valóban jól jöhetnek ki belőle.

Beigazolódtak a korábbi félelmek, sok szakmai tárgyból nagyon gyenge eredmények születtek az érettségiken. Az idei vizsgaeredményekből egyértelműen kiderül, hogy megdöbbentő szakadék van a gimnazisták és a szakképzésben tanulók jegyei között.

Zökkenőmentes lesz az idei tankönyvellátás, az iskolák időben megkapják a kiadványokat – jelentette ki a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója csütörtökön Debrecenben.

Az oktatás területén végzettek 80 százaléka nő Európában – derül ki az Eurostat júliusi felméréséből. Ez azt jelenti, hogy a kontinensen az oktatás számított a „legnőiesebb” területnek a diplomát szerzők körében 2015-ben, míg a leginkább férfiak uralta terület – 81 százalékkal – az információtechnológia volt. Az Európai Unióban összesen közel 5 millióan szereztek diplomát tavalyelőtt, a végzettek 58 százaléka pedig nő volt.